C. Király Mária: Mezőgazdasági vízgazdálkodás, öntözés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

4. Öntözési módok - 4.1 Esőszerű öntözés, esőztető öntözőtelepek

üzem állások száma Nsz - 8 üzem egység határa —

24. ábra

Tábla felépítése öntözött te rille te leniekből, szerelési tartalék nélkül

megoldás. A szárnyvezetékeket két csoportba osztják; míg az első csoport üzemel (ezek az üzemelő szárnyvezetékek), a másik csoportot áthelyezik (ezek a tartalék szárny vezetékek), kis és közepes intenzitásnál erre gyakran 8—10 óra idő is jut. 50%-os szerelési tartaléknál (az elméletileg szükségesnek 1,5-szerese) a 3 csoportba osztott szárnyvezetékek a szárnyvezeték üzemidejének felével eltolt időközökben indulnak; a 33%-os tartaléknál 4 csoport és 1/3 üzemidő eltolás van. Jó munkaszervezéssel 25, 20%-os tartalék is elegendő. Miután fél vagy harmad szárny vezeték nem alkalmazható, a tartalék megválasztásánál feltétel, hogy annak száma az üzemelő szárny- vezetékek osztója legyen. A sablonos üzem érdekében célszerű a tartalék figyelembevételével úgy kijelölni az uj te rule te le me két, hogy a csoportszám és Uzemidőeltolás szorzatának reciprokával legyen arányos; pl. 12 szárny- vezetékállásból 33%-os tartalék esetén 4 csoport és 1/3 üzemidő eltolással

3

az uj területelem 12 . — = 9 szárnyvezetékállásból fog állni. Ha az üzemi

egység valamilyen ok miatt nem egészen szabályos, akkor is az egyik tábláról a másikra való áttelepítés érdekében el kell érni, hogy lehetőleg mindegyik szárnyvezetékre azonos számú üzemállás jusson, legkedvezőtlenebb esetben az elsőként üzemelő csoportra eggyel több, vagy a legutolsóként kezdő csoportra eggyel kevesebb állás juthat (25. ábra).

Egy táblán egyidejűleg üzemelő szárny vezeték számának meghatározására szükség lehet abban az esetben, ha a tábla mérete valamilyen ok miatt kötött, vagy kis határok között változtatható (pl. meglevő és át nem he- 66 -