C. Király Mária: Mezőgazdasági vízgazdálkodás, öntözés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

4. Öntözési módok - 4.1 Esőszerű öntözés, esőztető öntözőtelepek

helyett körcikket öntözzön meg. Itt jegyezzük meg, hogy megkíséreltek négyszög alakú területet öntöző szórófejet (sőt ellipszis alakút is) szerkeszteni, de nagy üzemben alkalmazható megodáshoz nem jutottak.

A szórófej permetezési jellemzői alapján dönthető el, hogy az adott feladatot, igényt, egyik vagy másik tipusu szórófej elégíti-e ki. A szórófej permetezési jellemzői, üzemi adatai a belső szerkezeti megoldástól, a körforgást biztositó elemtől, a sugárcsövek elrendezésétől stb., de leginkább a fuvókák méretétől és a fúvókénál fellépő nyomástól függ. A permetezési jellemzőket az alábbi csoportosításban tekinthetjük át:

— a nyomás,

— a vízszállítás,

— a csapadék intenzitása,

— a csapadék területi eloszlása,

— a cseppek nagysága,

— a vizsugár alakja,

— a szórófej magassági helyzete,

— az öntözött terület alakja, nagysága.

A kilépő vizsugár a fúvókénál fellépő nyomástól függ, de itt a nyomást, különösen tényleges üzem közben megmérni nehéz, ezért az un. üzemi nyo- más értékét szokás megadni (H.. att vagy m v.o.), amely a szórófejnél értendő s közvetlenül a szórófej elé szerelt manóméterrel egyszerűen mérhető. A szórófejek lehetnek kis - 1,5-2 att; közepes 2, 5-4, 5 att közötti és nagy - 5-8 att körüli - nyomásuak. A nagynyomású szórófejek nagyobb távolságra tudják a vizet eljuttatni, vizsugaruk nagyobb cseppekre bomlik, vizszállitásuk nagy. Hazánkban kezdetben a nagynyomású, nagy hatósugarú szórófejek terjedtek el,de a gyakorlati tapasztalat a kisebb nyomású szórófejeket tartja kedvezőbbnek, ami a további üzemi jellemzőket megismerve, könnyen belátható.

A szórófej vízszállítása a Q = )uf /2 g H.. összefüggés alapján számolható, de a jji tényező változó értéke miatt (0,90—0,95 körül) egy adott tipusu szórófejre közvetlen méréssel szokták meghatározni. A Q - H„ —

fuvóka 0 közötti összefüggésre a 12. ábrán feltüntetett Q — H jelleggörbén látható példa. A lehetséges értékhármasok közül a kedvezőket választják a tényleges üzemelésre, ezek az ábrán feltüntetett "üzemi tartományba" esnek. E tartományban a nyomás adta lehetőségek kihasználtak, a sugár alakja, a cseppek mérete stb. kedvező, ill. a megengedhető határon belül van.

A gyártó vállalatok a rendszerint táblázatosán megadott szórófej jellemzőket az üzemi tartományon belül adják meg, magát a jelleggörbét nem közük.

A szórófejből kilépő vizsugár kisebb-nagyobb cseppre hullva szét, esőhöz hasonló módon nedvesíti a talajt, ezért ebben az esetben is a természetes esőhöz hasonlóan mérhető a csapadék intenzitása. Az átla- 46 -