C. Király Mária: Mezőgazdasági vízgazdálkodás, öntözés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
4. Öntözési módok - 4.3 Felszín alatti öntözés, felszín alatti öntözőtelepek
amely szükség szerint a felesleges viz gyors elvezetését, vagy a felhasznált viz gyors utánpótlását biztosítani tudja. A tőzegtalaj felső rétege hamar kiszárad, ezek átnedvesitésére, különösen mig a növény gyökere nem hatolt le mélyebbre, indokolt lehet kiegészítő öntözés adása, pl. hordozható esőztető berendezéssel. Az árokhálőzat távolságát legcélszerűbb helyszíni kísérlettel megállapítani (123. ábra), télen (nincs jelentős párolgás) és nyáron (nagymértékű a párolgás) is megismételve. A nyert adatokból megállapítható, hogy melyik az az árok- távolság, amely mellett a talajvíz szintje minden pontban és időben az optimális érték közelében van. Az árokmélységa legkisebb talajvizállás alatt kell legyen, de minimum 1—1,2 m. 123. ábra Depressziós görbe meghatározása tőzegtalajban A keszthelyi lápterületen folytatott vizsgálatok szerint az ősállapotu-4 láptalaj vizvezető-képességét vízszintes irányban 31.10 cm/s; függőlege- -4 ' sen 16,4.10 cm/s szivárgási sebesség jellemzi; ezzel szemben a müveit lápnál, ahol a talajban ásványodási (mineralizálódási) folyamat játszódott le, —4 —4 a megfelelő értékek 1,36—10 és 0,1.10 cm/s, azaz az oldalirányú át- 235 -
