C. Király Mária: Mezőgazdasági vízgazdálkodás, öntözés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

2. Alapfogalmak

A normatáblázatok tartalmazzák az idénynormát, ez a tenyészidőben kiadandó összes vizmennyiséget jelenti. Az egy-egy alkalommal kiadott öntözővíz mennyiségét az un. öntözési forma adja meg.

Két egymásutáni öntözés kezdő időpontja közötti időtartam az öntözési forduló napokban kifejezve.

Az öntözési norma kiadásának időtartama az öntözési idő (órákban kifejezve); naptári ideje az öntözés időpontja.

Az első öntözés kezdetétől az utolsó öntözés befejezéséig terjedő idő az öntözési idény, ami rövidebb mint a növény tény észideje, általában V.

1—IX. 15. között.

Az öntözési idény előtt ill. után kiadott viz esetén előöntözésről ill. utóöntözésről, közös elnevezéssel: idényen kiviili öntözésről beszélünk.

Adott területen levő különböző növények öntözésénél az öntözési idényen belül az igények nem egyenlően oszlanak el, egyes időszakokban az átlagosnál jóval nagyobb vizhozamok (1/s vagy m3/sec vizsugár) kiszolgáltatása válik szükségessé, a tenyészidőn belül legalább egy esetleg két ilyen időszak — általában julius közepe augusztus közepe közötti egy hónap és a rizs- árasztás időszaka — szokott lenni, ez a mértékadó öntözési időszak: az ezen belül kiegyenlített vizsugár értékét a vizszállitó elemek méretezésénél kell figyelembe venni.

Üzemidő (vagy a napi üzemórák száma) az az órákban kifejezett időtartam, amely ideig az öntözővíz naponta a területre jut. A napi munkaidővel nem azonos, mert az állásidők nélkül értendő.

Mértékadó vizigény (nettó vizigény) a méretezés vagy üzem szempontjából a növény (növények) jellemző legnagyobb vízigénye 1/s vagy m3/s-ban.

Mértékadó viz szükséglet (bruttó vizigény) a mértékadó vizigény szállítás közbeni veszteségeivel megnövelt értéke; az a vizsugár, amelyet a területre az üzemidő alatt ki kell tudni szolgáltatni.

A hidromodulus az az elképzelt folyamatos vizsugár, amit az öntözési idény alatt napi 24 órán át egységnyi területre vezetve az idénynormában előirt vizmennyiséget adja; mértékegysége 1/s. ha (1/s.kh). Ritkán számolunk vele, elsősorban összehasonlításokra való.

A vizhozamegység képezi az öntözőtelepen belül a vizszétosztás alapját. A vizszállitó elemek célszerűen a vizhozamegységre vagy annak egész- számú többszörösére méretezendők. Nincs pontosan megszabott értéke, azt a 1/s-ban kifejezett vizsugarat szoktuk egységnek tekinteni, amit egy munkacsapat szét tud osztani, vagy amit egy szárnyvezeték, egy hordozható berendezés ki tud adni. Értéke általában 30—100 1/s között alakul.

Vetésszerkezet valamely termelési cél érdekében a talajtani stb. szempontokra tekintettel meghatározott növénycsoportok és vetésterületük %-os aránya, az idővel változó körülményekhez jól igazítható a növénycsoporton belül a növényfajta kiválasztásával.

Vetésforgó a növénynek a talajra (tápanyag, gyom stb.) gyakorolt hatása alapján összeállított sorosan megszabott növény- (azaz vetési) sorrend.- 16 -