Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)

Halászat - A halastavak üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos feladatok

ját) Villás karók segítségével a fenékre tűzik, a felső kötelet (felinját) pedig a karókra akasztják* Egy-egy kerítésben 50-200 q hal is lehet. Nagyobb mennyiségű halat csak hideg időben lehet zsúfoltan a hálóban tartani. A hálóból zsákokkal kimerik a halat és vagy közvetlenül a válogató a sztalra Öntik - ha a lehalászó eszközök a halágy mellett, a tófenéken vannak elhelyezve - vagy pedig kosarakba merik a halat és kézierővel viszik a töltésen levő válogató asztalra. A válogató asztalon korcsoport és piaci nagyság szerint szétválogatják a pontyot. Külön veszik továbbá a ragadozó halakat, a mellék-, szemét-, és gyomhalakat is* A pontyot - a compót is - és a nemes ragadozó halat szétválogatják, utána megszámolják és mérik. A lemért halat kocsikra, vagy kisva sutra rakott kádakban, halkoporsókban (szekérre rakható kopor- sóalakú halszállitó edény), vizben szállítják a kijelölt teleltető, vagy tároló medencébe. Egy 25-50 tagú lehalászó brigád naponta 100-200 q halat fog ki, válogat és szállít.

Külföldön találkozhatunk olyan gazdaságokkal is, ahol a teleltető medencék szomszédságában külön állandó Jellegű, betonkádakkal és medencékkel felszerelt válogató hely van, ahova a haltermést minden válogatás nélkül szállítják be és csak itt válogatják, osztályozzák és mérik. Ezt a módszert néha nálunk is alkalmazzák, azonban állandó válogatóhely nélkül.

Ennek a megoldásnak vannak bizonyos hátrányai. A piaci hallal vegyesen termelt pontyivadék a nagy halakkal együtt szállítva nagyon megtörik, pikkelye lejön stb. Az oxLgénigényesebb halfajok (süllő, csuka, fahéx&alak) a ponttyal együtt szállítva, legtöbbször már a szállítás alatt elpusztulnak. Mindezen úgy segítenek, hogy a termelő tónál durván átválogatják az anyagot és az ivadékot, valamint az oxigénigényesebb halfajokat külön szállítják. Legjobb a süllőt, különösen az ivadékot, a ponty kihalászása előtt a huzóhálóval bekerített térből zsákokkal kifogni és külön szállítani.

A halak kifogásának arányában egyre lejjebb eresztik a tó vizét, egészen addig, amíg az utolsó darabot is ki nem fogják. Sok alföldi halastóban a halágyban viz ‘marad vissza, ahol természetesen halak ic maradnak. Ebben az esetben a halágy vizét vagy kiszivattyúzzák, vagy pedig oltott méaszel kiölik belőle a halat. Halágyat minden esetben kell építeni, még akkor is, ha ez gravitációsan nem csapolható le.- 423 -