Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)

Halászat - Halastavak műszaki berendezése

A beton árapasztókat is lehetőleg a gát végén (ahol a töltés a természetes magaslathoz csatlakozik) helyezzük el (98. ábra).

A beton-küszöb vagy megegyezik a tó tervezett viz szint jóvei, vagy az un. süllyesztett küszöbű árapasztóknál a tervezett viz- . szint alatt van. Ez u ^bbinál a tervezett vizszintet az árapasztóban betétpallók biztosítják, amelyeket árviz esetén a hornyokból eltávolitanak és ilyen módon az árapasztó vizszállitóképessége ugyanolyan nyílás mellett is jelentősen növelhető (lásd 99» ábrát). Az árapasztó elé halrácsot kell tenni. Az árapasztó szélességének megállapításához természetesen csak a halrács nyílásai

mm

99. ábra

vehetők számításba. A halrács nyílásai által biztosított átfolyási felület növelése és a könnyebb tisztítási lehetőség érdekében régebben "V” alakban elhelyezett halrácsokat alkalmaztak. A rácsnál levő kedvezőtlen áramlási viszonyok miatt azonban ilyen rácselhelyezésnél is az árapasztó szélesebbre készítendő, mint ameny- nyire rács nélkül szükség lenne. A rácsok tisztíthatóságát feltétlenül biztosítani kell, mert különösen árvízkor a patak rendkívül sok uszadékot hozhat, ami viszont teljes mértékben eltömheti azt, ha a rácshoz nem tudunk hozzáférni. Az árapasztó rácsainak tisztításához ezért egy átjárót kell az árapasztón építeni, ahonnan a rácsok könnyen kezelhetők és tisztithatók.

A tavak töltéseinek hullámverés elleni bevédésénél - a nagyobb vízmélység miatt - a nádsáv a völgyzárógátas halastavaknál gyakran nem alkalmazható, viszont a hullámverés veszélye is ki- 410 -