Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)

Halászat - Halastavak műszaki berendezése

A beton árapasztókat is lehetőleg a gát végén (ahol a töltés a természetes magaslathoz csatlakozik) helyezzük el (98. ábra). A beton-küszöb vagy megegyezik a tó tervezett viz szint jóvei, vagy az un. süllyesztett küszöbű árapasztóknál a tervezett viz- . szint alatt van. Ez u ^bbinál a tervezett vizszintet az árapasztó­ban betétpallók biztosítják, amelyeket árviz esetén a hornyokból eltávolitanak és ilyen módon az árapasztó vizszállitóképessége ugyanolyan nyílás mellett is jelentősen növelhető (lásd 99» áb­rát). Az árapasztó elé halrácsot kell tenni. Az árapasztó széles­ségének megállapításához természetesen csak a halrács nyílásai mm 99. ábra vehetők számításba. A halrács nyílásai által biztosított átfolyá­si felület növelése és a könnyebb tisztítási lehetőség érdekében régebben "V” alakban elhelyezett halrácsokat alkalmaztak. A rács­nál levő kedvezőtlen áramlási viszonyok miatt azonban ilyen rács­elhelyezésnél is az árapasztó szélesebbre készítendő, mint ameny- nyire rács nélkül szükség lenne. A rácsok tisztíthatóságát fel­tétlenül biztosítani kell, mert különösen árvízkor a patak rend­kívül sok uszadékot hozhat, ami viszont teljes mértékben eltöm­heti azt, ha a rácshoz nem tudunk hozzáférni. Az árapasztó rá­csainak tisztításához ezért egy átjárót kell az árapasztón épí­teni, ahonnan a rácsok könnyen kezelhetők és tisztithatók. A tavak töltéseinek hullámverés elleni bevédésénél - a na­gyobb vízmélység miatt - a nádsáv a völgyzárógátas halastavaknál gyakran nem alkalmazható, viszont a hullámverés veszélye is ki­- 410 -

Next

/
Thumbnails
Contents