Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
Halászat - Halastavak műszaki berendezése
szakaszon bukjanak át és ne a legmagasabb töltésnél, ahol nagyobb károkat okoznak. A dombvidéki tógazdaságok legfőbb előnye az, hogy az építési költségek alacsonyak, mert sem duzzasztóra, sem táplálócsatornára nincs szükség, és a töltések is rövidek. További előnyei, hogy a szivárgási veszteség kicsiny, mert a felső tavak szivárgó vize az alsóbb tavakba jut, azonkívül a tavak feltöltéséhez szükséges vízzel nagymértékben lehet takarékoskodni, mert a felsőbb tavak vize az alsóbbakban felfogható. Előnye lehet az is, hogy a vízgyűjtő terület trágyázott földjeiről táplálékdus viz kerülhet a tavakba. A dombvidéki tógazdaság fent leirt típusának hátrányai: az árvizek átfolynak a tavakon, ezért az árvízvédelemről minden esetben gondoskodni kell; a tavakon átfolyó viz a tavakból sok táplálékot sodorhat magával, ezért a trágyázás hatása nem érvér nyesül teljes mértékben; a tavakon átfolyó viz a tavak vizét lehűti, ez a halak étvágyát csökkenti. A hirtelen lehűlés pedig betegséget is okozhat, az alsó tavak felsőkből kapják a vizüket és azzal együtt fertőző betegségek is elterjedhetnek; a tavak egymástól függetlenül nem csapolhatók le, közbenső tóban tehát hirtelen szükségessé váló gyors lehalászást nem lehet végrehajtani és a tavak mélysége nem egyenletes, és a termelésből többé-kevés- bé kieső szélvlzek keletkeznek; az átfolyó vizzel, főleg a nagyvizekkel, sok hordalék jut a tavakba és azokat feliszapolja, s ezzel a szélvizeket növeli. A feliszapolódás idővel a tófeneket annyira felemelheti, hogy a szükséges minimális vízmélység sem lesz meg a tavakban. A megfelelő vízmélység biztosítása végett vagy a töltéseket kell megemelni, vagy pedig a fölösleges Iszapot kell a tavakból eltávolítani. Ha a töltéseket emelik, akkor az üzemvizszintet és az árapasztó küszöbét is ugyanolyan mértékben kell emelni, esetleg betétpalló alkalmazásával. A vizszintemeléssol növekszik a tavak területe, emelkedik a visszaduzzasztás határa, ezért újból vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy ez idegen érdekeket nem érint-e. Hálunk nagyon ritkán fordul elő, hogy az iszapot a tatákból eltávolítsák. Külföldön már kábelkotrók is rendelkezésre állnak, amelyek munkája nagyobb tavaknál gazdaságos. A kikotrott iszap nagyon értékes trágyázó és talajjavító anyag.- *07 -
