Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)

Halászat - Halastavak műszaki berendezése

5. Hossz- és keresztszelvények (mintaszelvényekkel). 6. A vízkivétel! mü és a műtárgyak részletrajza. 7. Földmunka- és anyagkimutatás. 8. Árvetési művelet (hozzávetőleges is elegendő). Ki kell hangsúlyoznom, hogy minden vizimunkálat csak végle­ges engedélyokirat és sikeres (hatósági) műszaki felülvizsgálat után helyezhető üzembe. A felülvizsgálat eredményét is külön ha­tározatban közlik és az engedélyokiratot ennek megfelelően hely­ben hagyják, illetve változás esetén - a tervekkel együtt - mó­dosítják. A vizmü (halastó) üzemben tartása ezek nélkül szabály- sértést, súlyosabb esetben bűntettet képez. Az esetleg szükséges egyéb engedélyeket (pl. magasépítés! engedélyt), engedélyes köteles külön megszerezni. Nagyobb létesítmények beruházásánál a vízjogi engedélyezést megelőzően természetszerűleg végre kell hajtani a beruházási sza­bályzatban előirt helykijelölési (telepítési) eljárást, a kisa­játítást, valamint a kártalanításokat is. HALASTAVAK MŰSZAKI BERENDEZÉSE A tógazdaságok tavainak elrendezése, azok lecsapolása és feltöltése olyan nagy mértékben függ a domborzati viszonyoktól, és a tenyésztendő halfajtától, hogy ennek megfelelően különböző tógazdasági típusok vannak. Ezek építési módjukban, műtárgyaik­ban és - bizonyos mértékig - üzemelésük tekintetében is eltérnék egymástól. Ennek megfelelően négyféle tógazdasági típust külön­böztetünk meg:- a síkvidéki, pontyos tavakat,- a dombvidéki, völgyzárógátas pontyos tavakat,- a dombvidéki, hossztöltéses, pontyos tavakat és- a hegyvidéki, völgyzárógátas pisztrángos tavakat.- 386 -

Next

/
Thumbnails
Contents