Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)

Halászat - Halastavak műszaki berendezése

5. Hossz- és keresztszelvények (mintaszelvényekkel).

6. A vízkivétel! mü és a műtárgyak részletrajza.

7. Földmunka- és anyagkimutatás.

8. Árvetési művelet (hozzávetőleges is elegendő).

Ki kell hangsúlyoznom, hogy minden vizimunkálat csak végleges engedélyokirat és sikeres (hatósági) műszaki felülvizsgálat után helyezhető üzembe. A felülvizsgálat eredményét is külön határozatban közlik és az engedélyokiratot ennek megfelelően helyben hagyják, illetve változás esetén - a tervekkel együtt - módosítják. A vizmü (halastó) üzemben tartása ezek nélkül szabály- sértést, súlyosabb esetben bűntettet képez.

Az esetleg szükséges egyéb engedélyeket (pl. magasépítés! engedélyt), engedélyes köteles külön megszerezni.

Nagyobb létesítmények beruházásánál a vízjogi engedélyezést megelőzően természetszerűleg végre kell hajtani a beruházási szabályzatban előirt helykijelölési (telepítési) eljárást, a kisajátítást, valamint a kártalanításokat is.

HALASTAVAK MŰSZAKI BERENDEZÉSE

A tógazdaságok tavainak elrendezése, azok lecsapolása és feltöltése olyan nagy mértékben függ a domborzati viszonyoktól, és a tenyésztendő halfajtától, hogy ennek megfelelően különböző tógazdasági típusok vannak. Ezek építési módjukban, műtárgyaikban és - bizonyos mértékig - üzemelésük tekintetében is eltérnék egymástól. Ennek megfelelően négyféle tógazdasági típust különböztetünk meg:- a síkvidéki, pontyos tavakat,- a dombvidéki, völgyzárógátas pontyos tavakat,- a dombvidéki, hossztöltéses, pontyos tavakat és- a hegyvidéki, völgyzárógátas pisztrángos tavakat.- 386 -