Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)

Halászat - Általános ismeretek

HALÁSZAT ÁLTALÁNOS ISMERETEK Halbiológia A halastóban a halhús-termelés mint biológiai folyamat a kö­vetkezőképpen megy végbe. A tó vizébe besüt az éltető nap, amely a sekély vizű halas­tavakat általában fenékig átvilágítja. A nap sugárzó energiáját felhasználva mikroszkópikus kicsinységü lebegő növénykék (algák és moszatok) széndioxidból és vizből keményítőszerű szervesanya­got építenek fel, miközben elemi oxigén válik szabaddá. A mosza­tok parányi testében a felépített szervesanyag csak kis mennyi­ségben tározódhat. A szervesanyagot épitő moszat osztódással szaporodik és szaporodásának sebessége arányban van a szerves- anyagépités ütemével. A lebegő növények addig épitenek szerves­anyagot, mig a nap sugárzó energiája és a hasznosító széndioxid rendelkezésre áll. A tó szervesanyagának építéséből kiveszik részüket a viz alá merülő hinárfélék is, ezek azonban leveleikben, gyökérzetük­ben és termésükben raktározzák a feléipitett szervesanyagot. Ezek a széndioxidot a vizből veszik; 1erőthadásukkal részt vesznek a viz szervesanyagforgalmában és közvetlenül is szolgálhatnak hal­táplálékként. A szervesanyag építéséhez szükség van még nitrogén­sókra, foszforra és más ásványi anyagokra is. Ezek a tó vizében általában megvannak vagy mesterségesen pótolhatók. A keményszára (nád, sás) és a vizenuszó levelű (súlyom, vizitök, tündérrózsa, tündérfátyol) vizinövényzet a szervesanyag építéséhez szükséges széndioxidot a levegőből veszi és ide juttatja a melléktémák­ként előállított oxigént is. Ezek a növények a halastó szerves­anyag termelése szempontjából károsak, mert elfogják a napsuga­rat és igy megakadályozzák ezeken a helyeken a halastó számára a szervesanyag építését.- 333 -

Next

/
Thumbnails
Contents