Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
Halászat - Általános ismeretek
lyebb részei is kiesnek a tógazdaságihoz hasonló belterjes termelésből* A völgyzárógátas tározók belterjes halgazdálkodásra tehát nem alkalmasak, mert rendszeresen nem csapolhatók le, a vizzel boritott területűk nagysága erősen ingadozik és a vizmélységük túl nagy. Külterjes vagy félintenziv halászati hasznositásukra- a tározó üzemétől függően - a lehetőség megvan. Külterjes lesz a hasznosítás, ha a tározó teljes lecsapolásával egyátalán nem lehet számolni, félintenziv pedig, ha a teljes lecsapolásra nem rendszeresen, de esetenként sor kerül. Akár külterjes, akár félintenziv halgazdálködás jöhet szóba, a telepítendő halfajokat a viz mélységének és hőmérsékletének megfelelően kell kiválasztani. A várható halhushozamra még csak átlagos értéket sem lehet mondani, azt minden tározásnál külön-külön kell megbecsülni a tározó területe, a viz várható hőmérséklete, a tározó üzeme és vízmélysége alapján. Egészen más a helyzet a síkvidéki tározóknál. A völgyzárógátas tározókkal szemben a síkvidéki tározóknál a vízmélység legfeljebb 3,0-3,5 m, a vizszint süllyedésével nem csökken a vízzel boritott terület, és ezeket a tározókat általában minden évben teljesen le lehet csapolni. A síkvidéki tározók vagy belvíz, vagy öntözővíz tározására épülnek, vagy pedig ugyanaz a tározó mind a két igény kielégítését szolgálja. A kizárólag belvíz visszatartására szolgáló tározóknál az a kívánatos, hogy minél nagyobb tározótér álljon üresen az esetleges belvizek befogadására, a tározó teljes lecsapolása tehát kívánatos és előnyös is. A tározott öntözővizet elvileg a tározóban kellene tartani mindaddig, amíg a vizet öntözésre fel nem használják. Vízkészleteink ma még és néhány évtizeden belül is lehetővé teszik, hogy az öntözés céljára tározott, de öntözésre fel nem használt vízmennyiséget elengedjük, és a tél, valamint kora- tavasz folyamán újra pótoljuk, tehát nem zárják ki a teljes le- csapolás lehetőségét. A belterjes halgazdálkodás első alapfeltétele - a minden évben való teljes lecsapolás - biztosítható. A síkvidéki tározók területén nincsenek nagy magasságkülönbségek, igy a felsőbb vizrétegek elvezetésével nem csökken a vízzel boritott terület. Amikor a legalsó vizrétegeket engedik le,- ilyenkor a tározó területeinek egyes részei már szárazra kerül- 360 -
