Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)

Víztározás - A víztározók üzemeltetése és fenntartása

döngölni. Ilymódon megakadályozhatjuk azt, hogy a repedések helyén csurgás keletkezzék. Újonnan épitett gátakon nemcsak keresztirá­nyú, hanem hosszirányú hézagok íb keletkezhetnek. Ezeket is hason­lóképpen kell kijavítani, mint a keresztirányuakatt a különbség mindössze annyi, hogy az árkokat ebben az esetben a repedések irányában kell kiásni, vagyis az árkok ebben az esetben is a gát tengelyével párhuzamosak. A szivárgás és a csurgás oka többféle lehet: Ha a szivárgás a töltéslábnál mutatkozik, akkor rendszerint elegendő a 121* ábra szerint kialakított szivárgó létesítése. Ha azonban <* szivárgás nemcsak a lábnál, hanem magasan a gát ol­dalán is jelentkezik, akkor nyomópadkát is kell létesíteni. Eredeti állapot Szivárgó kiépítése után A rézsűt boritó szivárgónál a rézsüt először homokréteggel kell beborítani, erre finomabb szemcséjű kavicsréteget kell he­lyezni, melyet durva szemcséjű kavicsréteggel, ezt pedig 0,5-0,7 m vastag kőréteggel takarjuk le. Az átszivárgó vizek összegyűj­tésére a gát tengelyével párhuzamosan árkot kell ásni a gát kül- \ ső lábánál, melyet a viz elvezetése végett - kővel kell megtöl­teni. Hosszú töltések esetén az árok fenekére dréncsövet is cél­szerű fektetni. Az árok vizét a völgy fenekén levő mederbe ve­zethetjük.- 4-94 -

Next

/
Thumbnails
Contents