Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)

Víztározás - A víztározók kialakítása

költséggel járó tározó-térfogatot (lásd a 110» ábrát), általában azonban nem a legkisebb fajlagos beruházási költséggel járó variánst fogjuk kiválasztani, hanem annál valamivel nagyobbat (ha a tározótérhez elegendő vizhasznállat kapcsolható. A választandó variáns függ attól is, hogy az Alföld más vidékein milyen költséggel lehet víztározókat létesiteni, de függ az öntözendő növénykultúra jövedelmezőségétől és az alkalmazandó öntözési módszertő] is. Ezek az adatok térben és időben változóak. Jelenleg gazdaságosnak általában azokat a víztározókat mondhatjuk, ahol a víztározó és a hozzátartozó főművek (a víztározó és az öntözőtelepek közötti csatornák a rajtuk levő műtárgyakkal együtt) együttes beruházási költsége- szántóföldi növénykultúráknál az 5-6 Ft/m^-t,- kertészeti, szőlő és gyümölcsös 7-8 Ft/m^-t- szőlőoltványtelepeknél, faiskoláknál a 9-10 Ft/mP-t nem haladja meg.

A tározási vizszint meghatározása után megállapíthatjuk a töltések magasságát és mintakeresztszelvényeit. A töltés korona- szintje- kisebb (l-2 millió m^-es térfogatú) víztározóknál legalább 80 cm-rel,- nagyobb víztározóknál pedig legalább 100 cm-rel legyen a maximális tározási vizszint (illetve 50 cm-rel a tározóban megengedett árvizszint) felett, hogy a hullámverés ellen kellő biztonságot nyújthasson.- 466 -