Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
Víztározás - A víztározók kialakítása
és fóliák alkalmasságára vonatkozóan pedig még nincs elegendő tapasztalatunk,- feltöltődésüket rendszerint szivattyúzással lehet csak megoldani , «ml jelentős üzemi költséget (cca. 0,10 Ft hasznosítható viz w?-t) okoz, mivel nemcsak a hasznosítható vizet kell szivattyúzni, hanem a párolgás és a szivárgás utján elvesző vízmennyiséget is* A felsorolt előnyökből és hátrányokból jól látható, hogy a körtöltéses víztározók hátrányai annyira meghaladják az előnyöket, hogy alkalmazásuk köre rendkívül korlátozott, létesítésük előtt igen körültekintő és alapos gazdaságossági vizsgálatokat kell végezni. Gazdaságos síkvidéki víztározó létesítésére általában csak ott van lehetőség, ahol a talaj erősen kötött, vízzáró, és a domborzat is kedvező. Ebből a szempontból kedvezőek a régi, szikes tófenekek. Ezeknél azonban arra kell ügyelni, hogy a töltéseket mindenütt a terepmélyedés szélén (a magasparton) létesítsük, mert ilyen esetben alacsony töltésekkel - és ennek eredményeként viszonylag kevés földmunkával és olcsó rézsűvédelemmel lehet a víztározót kialakítani. A síkvidéki víztározóknál döntő tényező a párolgási és a szivárgási veszteség. A párolgási veszteség számítására jó segítséget nyújt a 71» táblázat. A szivárgási veszteségek megállapítására a közelmúltban a VITUKI vizsgálatokat végzett. Ezeknek eredményeit a 72. táblázat tartalmazza. A hazai síkvidéki idénytározókból rendszerint julius közepétől augusztus végéig kell az öntözöterületek és a halastavak vízellátását biztosítani, mert julius közepéig még elegendő vízhozam áll a folyókban rendelkezésre, szeptember elején pedig megkezdődik a rizstelepek lecsapolása és a szántóföldi öntözések is csökkennek. A párolgási és szivárgási veszteségek, valamint a hasznosításra felhasználandó vízmennyiségek ismeretében ki lehet számítani a szükséges tárbzóteret és az ehhez tartozó tározási szintet. Sok esetben azonban nincs előre pontosan meghatározva az öntözendő terület, hanem azt a gazdaságosan tározható vízmennyiség dönti el. Ilyen esetben több (legalább 3-4) tározási szinthez kiszámítjuk a beruházási költséget és azt grafikonba felrakva megállapítjuk az adott helyen legkisebb fajlagos beruházási- 463 -