Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
Halászat - Halastavak gazdaságossági kérdései
0/ Síkvidéki halastavaknáli összes termelési érték összes költség Hozam Előző kultúra hozama Többlet hozam 8740,- Pt/kh.év 7190,, 1550,- Pt/kh.év 50,1500,- Pt/kh.év Megjegyzés: az eszközlekötés figyelembevételétől számításaimban eltekintettem, ezzel szemben: világpiaci áron számolva 20 £-kal kedvezőbb eredményeket kapunk (l kg I.o. hal ára = 0,40 dollár, amit 24,- Ft-tal vehetünk számításba. z f 4. Az 1 ar víz hasznosulása: * Csak az öntözési csucsidény (julius-augusztus havi) alatti vízfogyasztást vesszük itt számításba, mivel az öntözéssel szembeni hasznosulást kívánjuk vizsgálni (más időben a halastavakhoz szükséges viz kihasználatlanul állna rendelkezésre, ha nem használnák fel a halastavakhoz). kJ Dombvidéki halastavaknál: Julius-augusztusban szükséges vizmeny- nyiség = 60 nap x 86 400 sec/nap x 0,2 1/sec/kh 1 nr viz hasznosulása = 2100,- Pt/kh: 2600 m3/kh 2 600 m3/kh 0,81 Ft/m3 B/ Síkvidéki halastavaknál: Julius-augusztusban szükséges vizmeny- nyiség = 60 nap x 86 400 sec/nap x 0,1 1/seo/kh * 1 500 m3/kh 1 m3 viz hasznosulása = 1500,- Pt/kh: 1300 m3/kh = 1,15 Ft/m3 3 Ha az 1 m viz hasznosulási értékeit összehasonlítjuk az öntözésnél mutatkozó hasznosulással, «mi - az OlíMI korábban már ismertetett vizsgálatai szerint - pl. a II. kategóriájú talajoknál = 1,60-3,60 Ft/m3, akkor azonnal látható, hogy a halastó - egyedi hasznosítással - általában- 435 -