Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
7. Az öntözés fejlődése, jelentősége és gazdaságossága
7.21 Az öntözés szerepe a világgazdaság fejlődésében A világ hagyományos, régi öntözései ott alakultak ki, ahol a nagyobb népsűrűség, valamint rendszerint a növények feltétlen öntözésigényessége miatt ez elkerülhetetlen volt. Így jöttek létre különböző nagy folyók völgyeiben — elsősorban Ázsiában — a kiterjedt rizsöntözések, valamint egyes aszályos, vízhiányos vidékeken kialakult nagy öntözések (Tigris, Eufrátesz, Nílus stb.). Az így kialakult hatalmas öntözőrendszerek termése és az ottani lakosság élelmiszerigénye mindaddig nagyjából egyensúlyban volt, amíg az öntözőrendszer tönkre nem ment (amire — sajnos — sok példa van), vagy a demográfiai robbanás alapvető változást nem hozott. Ugyanis az elaprózódott, tőkehiányos, tradicionális, családi, kisparaszti termelés csak rendkívül lassú ütemben képes növelni a termelését. E termelésnövekedés üteme lényegesen lassúbb (évi 1—2%), mint a lakosság természetes szaporodása (évi 2,5—3,5%), s így még a bővülő család élelmiszerigényét sem fedezi, nemhogy piacra tudna termelni, amelynek bevételéből fordíthatna a termelés fejesztésére, korszerűsítésére. A napjainkban végzett öntözésfejlesztéseket más tényezők jellemzik. A gazdaságilag elmaradt országokban a cél a lakosság önellátásának biztosítása, mert élelmiszerimportra sem elegendő pénzügyi fedezet, sem pedig elegendő árualap ma már nem áll rendelkezésre. Az éhínségek, az élelmiszerhiány politikai következményeinek elkerülése érdekében az öntözőrendszerek kiépítését az állam rendszerint maradéktalanul vállalja magára. Ezzel párhuzamosan sok helyen földreformot, de legalább a tagosítást is végrehajtják, hogy életképes kisparaszti gazdaságok alakuljanak ki. Ilyen körülmények között a cél az élelmiszer-gazdálkodás egyensúlyának kialakítása. Ehhez az állam alapvető segítséget is nyújt, de egyúttal megfelelő jogokat is gyakorol. A gazdaságilag fejlett tőkésországokban — ezzel szemben — az öntözésfejlesztésnek célja kettős: — egyrészt fokozni kívánják vele a termelést, akár önellátási, akár pedig export céljára is, — másrészt pedig a termelés biztonságát, jövedelmezőségét kívánják ezzel alátámasztani. Éppen ezért gazdaságilag fejlett országokban az állami támogatás mértéke nem abszolút, csak részleges. Ez viszont előtérbe helyezi az öntözés gazdaságosságának fontosságát. Így ezekben az országokban elsősorban csak jól jövedelmező kertészeti kultúrákat és árunövényeket termelnek öntözve. A szocialista országokban a tervgazdálkodás keretében céltudatosan történik az öntözés nagyarányú fejlesztése is valamennyi növénykultúránál. Az öntözések kialakításának lehetőségei nagyon is változatosak a világ különböző részein. Az árvízi nagyvizekkel való öntözés évezredes módszere helyébe egyre inkább szabályozott es rendezett öntözőrendszerek lépnek. De mindenütt történnek erőfeszítések a még maradéktalanul ki nem aknázott helyi vizek öntözésre történő felhasználására is. Az öntözőrendszerek kialakítása során létesülnek tározók, folyók csatornázási, öntözőcsatornák hálózatai, újabban pedig a komplex vízhasznosítási létesítmények kialakítására való törekvés egyre nagyobb szerepet kap. 38* 595
