Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.2 Az öntözés éghajlati és talajtani vonatkozásai
Két elmélet harcának voltunk tanúi az elmúlt 25 évben. Míg a második világháború utáni — az öntözésben lényeges területi fejlődést hozó — időben előnyben részesítették a klíma- és talajtényezők együttes hatására kialakult aszályos területeken való öntözésfejlesztést — azaz az Alföldön és a rosszabb vízgazdálkodású talajokon való öntözést —, addig újabban a jó talajokon való öntözést szorgalmazzák, elsősorban gazdasá- gassági okból, azaz ott, ahol a klíma és talaj együttes, aszályt okozó hatása már nem maximális. Nem kívánunk vitába szállni egyik elmélettel sem, mert hiszen mindkettőnek vannak súlyos pro és kontra érvei egyaránt. Egyértelműen szükségesnek tartjuk azonban az aszály leküzdéséhez ténylegesen szükséges öntözés reális méretezését, és gazdaságossági vizsgálatát, mindenkor a helyi adottságok pontos felmérése alapján. 1.24 Általános talajtani fogalmak Szeretnénk nyomatékosan rámutatni az öntözés talajtani vonatkozásainak fontosságára. Csak mint kirívó, elrettentő példát említjük meg az ókori öntözések pusztulását, melyben — egyéb tényezők mellett — a talajtani kérdéseknek döntő szerepük volt. Annak ellenére, hogy mindenkor a növénytermelés érdekében végezzük öntözéseinket, mégis mindenkor a talajt öntözzük, a talajt töltjük fel vízzel. Ismernünk kell tehát ezen vízraktár minden ezzel kapcsolatos jellemzőjét ahhoz, hogy az öntözést helyesen alkalmazhassuk. Vonatkozik ez természetesen az öntözőtelep tervezésére és üzemeltetésére egyaránt. A talaj szemcseösszetétele A talaj fizikai, vízgazdálkodási tulajdonságainak alapjaként a talaj szemcseösszetételét, azaz szemszerkezetét tekinthetjük. A talajok szemcseösszetételük szerint a következőképpen osztályozhatók: Szemcsenagyság szerinti osztályok mm-ben 20 10 2 0,2 0,05 0,02 0,002 kő kavics apró durva finom igen kavics homok homok finom homok A gyakorlatban aligha találkozunk olyan talajjal, mely csak egyetlen szemcseosztályból állana pl. finom homok —, hanem az rendszerint különböző szemcseosztályok különböző arányú összetételéből áll. Így a variációs lehetőségek száma gyakorlatilag korlátlan. Hogy mégis jól tudjunk eligazodni, ahhoz nyújt jó gyakorlati segítséget a 14. táblázat és a 9. ábra. Ha a vízszintes tengelyre az iszap, a függőleges tengelyre pedig az agyag százalékban kifejezett részarányát visszük, a metszésponton leolvashatjuk a talaj szemcseösszetétele alapján annak ilyen szempontból definiált meghatározását, kötöttségi fogalmát. Általában a talajok szemszerkezete nem egységes a talajszelvény teljes mélységében, hanem változó. Célszerű ezért az öntözőtelep — vagy annak jellemző pontjai — szemszerkezetének grafikus ábrázolása is. 54
