Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
3. Főművek - 3.1 A főművek tervezése
A csővezeték anyaga lehet acél, alumínium, azbesztcement, beton, vasbeton és műanyag. Főműveknél, nyomás alatti vízvezetés esetén, beton anyagú (vasalás nélküli) és öntöttvas anyagú cső nyomócsőként nem alkalmazható. Nyomás alatti vízvezetésnél általában az acél, azbesztcement és vasbeton nyomócsövek kerülnek alkalmazásra. A csövek anyagának megválasztásakor szem előtt kell tartani, hogy a víz sebessége és a fellépő nyomás nem lépheti túl a csőanyagra megengedett igénybevételt, acélcsöveknél a korrózióvédelemről is gondoskodni kell (acélcsövek alkalmazását — a rövid élettartam miatt — kerülni kell). Azbesztcement nyomócsövek esetében szulfátálló anyagokból készült csöveket kell alkalmazni. Csőszerelvények, csőidomok Kisnyomású vezeték idomdarabjainak anyaga — amennyiben gyártottak és a kereskedelemben forgalmazottak — azonos lehet a csővezeték anyagával. Ebben az esetben a nyomócsőre vonatkozó előírásoknak az idomok anyagára vonatkozóan is meg kell felelni. Az acél anyagú idomokat és szerelvényeket — amennyiben térszín alatt helyezkednek el — korrózióvédelemmel kell ellátni. Nagynyomású vezeték idomdarabjaiként öntöttvas, acél és műanyag idomdarabokat lehet használni. Az idomdarabok anyagának és élettartamának az alkalmazott nyomócső anyagára és élettartamára vonatkozó előírásoknak kell megfelelniük. Az alkalmazott szerelvényeknek a vezetékre vonatkozó műszaki feltételeket kell kielégíteniük. Veszteségeiket és az üzemi nyomásra vonatkozó előírásokat különleges gonddal kell meghatározni. Az alkalmazott szerelvények nem gyengíthetik a nyomóvezetéket. Nyomócső-keresztezésekre vonatkozó előírások A folyó hullámterében és medrében nyomóvezetéket a térszín és a fenék szintje alatt vagy a mértékadó árvízszint felett kell átvezetni oly módon, hogy az a jég vagy az árvizek levonulását, a vízi közlekedést ne zavarja, mederelfajulást ne okozzon; ne akadályozza az árvízvédekezési és folyamszabályozási tevékenységet. A meder alatti vezetékek kereszte- zési helyét horgonyzási tiltó táblával kell megjelölni. A meder alatti keresztezésnél a fejlesztés során tervezett mederfenék és a cső záróvonala között legalább 1,0 m fedés legyen. Árvízvédelmi töltéssel való keresztezést a mértékadó árvízszint felett kell kialakítani. A csővezetéket a töltés testében és a töltés lábvonalától mért 10—10 m távolságon belül vízzáró módon kiképzett acél védőcsőben kell elhelyezni. A nyomócsővezetéket az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán a mértékadó árvízszintnél is kezelhető elzáró szerkezettel kell ellátni. Az árvízvédelmi töltés testében tilos csővezetéket átsajtolással vagy öblítéssel elhelyezni. A lábvonaltól mért 10 m távolságon belül a töltéssel párhuzamosa csővezetéket fektetni nem szabad. A vízfolyást, csatornát vagy állóvizet keresztező vezetéken a tolózárat és más szerelvényeket úgy kell elhelyezni, hogy azok mindenkor üzemeltethetők legyenek, a mederfenntartási munkákat ne akadályozzák és a keresztezés egyiknek a kezelését se akadályozza. Csővezetékek anyaga 24 369
