Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)

3. Főművek - 3.1 A főművek tervezése

Nagy szivornyák közelítő vízszállítása* m3/s-ban, L = 50 m-nél

81. táblázat

H j Átmérő, mm

cm

300

500

800

1000

5

0,034

1,109

0,335

0,562

10

0,048

0,158

0,470

0,778

15

0,059

0,194

0,575

0,950

20

0,066

0,224

0,665

1,095

25

0,076

0,251

0,745

1,230

30

0,083

0,272

0,815

1,340

40

0,096

0,335

0,943

1,560

50

0,108

0,361

1,101

1,780

60

0,117

0,387

1,100

1,900

80

0,136

0,448

1,330

2,200

100

0,150

0,500

1,500

2,500

125

0.169

0,560

1,660

2,750

150

0,186

0,615

1,820

3,050

* Simonjai L. adatai.

3.17.2 öntözővíz szállítása csővezetékben

öntözővizet szállító főműveknél gyakran használt megoldás a csővezetékek alkalmazása. Csővezetékben történik a vízszállítás akkor, ha terepakadályok, talajmechanikai okok leküzdése (szivárgás), illetve a műszaki megoldástól függően nyomás alatt levő víz szállítása a cél.

Hidraulikai szempontból a csővezeték lehet

— gravitációs és

— nyomás alatti.

Főműveknél a gravitációs vízvezetés igen ritkán, a nyomás alatti vízvezetés általánosan használt megoldás.

Nyomás szerint megkülönböztethető

— nagynyomású vezetékek (H > 3,0 att),

— kisnyomású vezetékek (H < 3,0 att).

Az esőztetőfürtök tápcsővezetékeinél gyakori a nagynyomású vezetékek alkalmazása.

Elhelyezés szerint lehetnek

— mozgatható és

— beépített vezetékek.

Főműveknél általában csak beépített vezetékek alkalmazására kerül sor, provizóriumoknál előfordulhat a mozgatható vezetékek alkalmazása is.

367