Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.1 A növények vízigénye
Brunner adatai a lucerna vízfogyasztásáról 4. táblázat Első kaszálás Második kaszálás Megnevezés széna sz. a. q’ha vízfogyasztás széna sz. a. q/ha vízfogyasztás mm [l/sz. a.-kg mm |l/sz. a.-kg Teljes műtrágyázás + istállótrágya 76,0 220 289 33,6 193 575 Műtrágyázatlan de istállótrágyázott 62,5 214 343 28,8 175 608 Teljes műtrágyázás istállótrágya nélkül 68,0 230 338 35,0 170 486 Nitrogén és istállótrágya nélkül 73,6 226 307 33,9 198 585 Foszfor és istállótrágya nélkül 60,8 223 361 31,5 187 592 Kálium és istállótrágya nélkül 33,7 197 585 11,4 159 1397 Műtrágyázatlan istállótrágya nélkül 36,0 206 572 14,2 168 1183 termést fokozni, olyanformán, hogy kedvezőbb transzspirációs együttható értékeket alakítanak ki. Mindezen számok nyomatékosan hívják fel a figyelmünket arra, hogy nemcsak a termelés fokozásához van nagy szükség jó agrotechnikára, és ezen belül harmonikus tápanyagellátásra, hanem az öntözővíz gazdaságos felhasználása, hatásfokának növelése is elképzelhetetlen enélkül. 1.18 Az öntözó'vízigényt befolyásoló tényezők Az öntözővízigényt számos tényező befolyásolja: — a légkör fizikai jelenségei (hőmérséklet, napsugárzás, páratartalom stb.), — biológiai jelenségek (transzspiráció, növény faja, sőt fajtája, termelési körülmények stb.), — a talaj vízgazdálkodása (vízkapacitása, vízforgalma stb.), — különböző veszteségek (párolgás, elfolyás, mélybe szivárgás). Miután az öntözővízigény meghatározására több tényező hat, indokolt és szükséges mindegyiket a lehető legpontosabban meghatározni abból a célból, hogy az eredő is megfelelő pontosságú legyen. Mivel egy lánc teherbíró képességét mindig a leggyengébb láncszem határozza meg, indokolatlan lenne bizonyos tényezők esetén maximális pontosságra törekedni (pl. növényi vízigény), míg más tényezők esetében (pl. veszteségek) nagyvonalúan számolni. 27
