Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)

2. Az öntözés műszaki alapismeretei - 2.3 Az öntözés gépei

A felszín alatti nyomócsőhálózat

— mellékvezetékeinek távolsága 920 m,

— hidránsainak távolsága 54 m.

A további adatokat a 43. táblázat és a 37. ábra tartalmazza.

E) Körben járó szárnyvezetékek

Közös jellemzőjük, hogy központi hidráns körül egy egységként járnak körbe. Hosszuk 300—500 m. Ilyen sugárral nagy terület öntözhető. Rendszerint csak 3 áttelepítéssel használhatók ki kellőképpen, ez azonban meglehetősen nehézkes eljárás. Felszín alatti csőhálózat hidránsa vagy külön szivattyús gépcsoport látja el vízzel. Ezekhez gömbcsuklóval csatlakozik. A nagy hosszúságú vezeték a terepmélyedésekhez a kerékpárok függőleges teleszkópjával igazodik. A keréktalpra erősített kapaszkodók útárkok, mélyedések, akadályok leküzdését segítik.

Az egyenletes vízkiosztást, valamint a kerékpárok más-más sebességű hajtását automatikák szabályozzák. Automatikus típusoknál csak telepítéshez, leszereléshez, ellenőrzéshez kell munkaerő.

VALLEY, illetve FREGAT típusú szárnyvezeték. A berendezést az amerikai Valmont Industries és — 1971 óta, liszenc alapján — a szovjet Orliki Hajógépgyár gyártja. A stabil középpont körül forgó több táma- szos, automatikus szárny vezeték egységei: a stabil támaszú könyökcső; csővezeték és szerelvények; járókocsis támszerkezetek; automaták; védő- berendezés; szórófejek. Vízellátása történhet öntözőfürthidránsról, csaitor31. fénykép

Körbenjáró esőztető szárnyvezeték forgásközpontjának kialakítása mobil szivattyús gépcsoport alkalmazásával

229