Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)

1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.1 A növények vízigénye

3. ábra. A talajok vízbefogadó (HT) és víztartó (VK) képessége

A talajnak a növényzet által hasznosítható vízkészlete tehát a szántóföldi vízkapacitás és a hervadáspontnak megfelelő vízkapacitásérték közötti vízmennyiség. Ez az érték talajonként változó (3. ábra).

A hasznosítható vízkészletet természetesen a növényzet által gyökerekkel átszőtt rétegre kell vonatkoztatni, mely viszont függvénye a növénynek, sőt azon belül fejlődési stádiumának is.

A talaj könnyen hasznosítható vízkészlete

A növények képtelenek a talaj teljes — előzőekben vázolt — vízkészletét maradéktalanul felhasználni anélkül, hogy ne lennének kénytelenek csökkenteni a fotoszintézises tevékenységüket.

Hallaire kutatásai számszerű összefüggésben is bizonyították ezt a tényt. Az ETR csökkenése, azaz a sztómák részleges záródása annál később következik be

— minél nagyobb a rendelkezésre álló vízkészlet (talajszelvény gyökerekkel átszőtt mélysége, illetve a talaj vízkészlete),

— minél kedvezőbbek a párologtatás feltételei.

20