Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
2. Az öntözés műszaki alapismeretei - 2.2 Öntözővíznormák, vízdíjak
Passzív a meghatározás, ha az ár pénzügyi érdeket szolgál. Ekkor az értékelemek — biztosítják a víztermelés és szolgáltatás költségét, — növelik a szolgáltatómű (berendezés) hatásfokát, — elősegítik a főmű kis költségű fenntartását, — tartalmazzák a hasznát. Az öntözőgazdálkodás fejlesztése azt követeli, hogy az ár aktívan mozdítsa elő a minél nagyobb arányú hasznosítást. Hazai vízdíjrendszerünkben ez hangsúlyozódik ki (7/1969. OVH—ÁH sz. utasítás). 2.23.3 A költségek viselése A szolgáltatásra előkészített vizet terhelő tényleges költségek és a vízdíj nem azonos számértékek. A költségek mindazt a ráfordítást tartalmazzák, mely a főmű építésével (beruházás, amortizáció), üzemeltetésével (víztermelés, vízszétosztás) felmerül. A vízdíj pedig az egységnyi víz megszabott ára. A vízdíjnál mód van arra, hogy a költség egy részét valaki (állam, társulat) magára vállalja. A költségviselés többféleként alakulhat: — semmit sem térít a fogyasztó, — mindent a fogyasztó fizet, — csak egy rész hárul a fogyasztóra. Az első megoldás — a hazai és külföldi tapasztalatok szerint — nem vált be. A felhasználás túlzottá válik, az ingyenes víz elmocsarasodáshoz, szikesedéshez vezet. A beruházásra károsan hat. Nem takarékoskodnak a méretezésnél sem, különösen ha az állam a beruházó. A második megoldás a fogyasztó teherbíró képességétől függ. Képes-e mind a beruházás, mind az üzemeltetés terhét viselni. Ezt az öntözés esetében a világon sehol sem alkalmazzák. A harmadik megoldásnál az állam a főmű építését magára vállalja, (esetleg hosszú lejáratra kamatmentes vagy alacsony kamatú kölcsönt ad), és a vízdíjhoz is támogatást nyújt. A vízdíj támogatása történhet a szolgáltatószerv vagy a termelő útján. Öntözéseinknél a főművek állami beruházásként épülnek. A főműveken túlmenően a felszín alatti nyomócsöves öntözőfürtök — mint szolgáltatóművek — 1970—1976 között a hidránsig szintén állami beruházásból épültek. A főművek beruházási és fenntartási költségeit nálunk az állam a termelőkkel nem térítteti meg ( a 7/1969. OVH—ÁH ut. szerint az üzemeltetési költségüknek is csak az egyötödét térítik a termelők víz- díjként). A szolgáltatóművek beruházási költségét viszont hosszú lejáratú amortizációval fizetik vissza a termelők, a fenntartási és üzemeltetési költségeiket pedig teljes mértékben (az 5/1970. OVH—ÁH számú utasítás alapján). 2.23.4 A vízdíj befolyása a szétosztásra, felhasználásra A vízdíj kihat a vízkészlet szétosztására, mert nagysága befolyásolja a termelő tényleges vízigényét. A befolyás mértéke nem egységes, mivel abban az egyes termelők gazdasági körülményei is közrejátszanak. Kötött gazdálkodásnál központilag történik a fejlesztés, és adminisztratív úton osztják szét a vízkészletet. Ezzel az előre kitűzött cél jobban 170
