Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)

2. Az öntözés műszaki alapismeretei - 2.2 Öntözővíznormák, vízdíjak

vően megnövelte a felszíni vizek szennyezettségét. Emiatt folyóink tisztasága csökkent, fokozódott a környezetszennyezés lehetősége, és romlott az öntözővíz minősége.”

Nemcsak a felszíni, de a felszín alatti, sőt még hévizeink is szeny- nyeződnek. Fontossá vált ezért az öntözéshez és egyéb felhasználáshoz szükséges víznek minőségi keretek között tartása.

A vízminőség romlása cselekvő környezetvédelemmel állítható meg. A szennyező ártalmak megelőzésére a vízszolgáltatónak és a hasznosítónak egyaránt ismernie kell az öntözővíz minőségi követelményeit.

2.22.1 Az öntözővíz-minőség jogalma

A vízminőség fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok jellemzésének összességét jelöli. A víz minőségi állapotának kialakulását két körülmény befolyásolja:

— körforgása közben olyan elemekkel érintkezik, amelyeket felold, az oldott elemek száma és az oldás koncentrációja szerint alakul ki a víz természetes minősége;

— hasznosítása közben olyan hatások érik, melyek a természetes minőséget megváltoztatják. Ez — az emberi beavatkozás hatására történő — minőségváltozás a vízszennyezés.

A minőség kialakításában részt vevő természetes vagy mesterséges hatások nagyságától függ, hogy alkalmas-e (ha csökkentetten is), vagy pedig alkalmatlan emberi, állati, növényi életfolyamatok fenntartásához.

Külön norma szükséges az ivóvízre, az ipari vízre, az öntözésre és az egyéb vízhasználatokra. Az egyes víznormákon belül sem általános a minőségi meghatározás, hanem kémiai és biológiai minőség szerinti.

Kémiai vízminősítés

A víz hasznosításához a víznormának kellő hatékonysággal kell segítenie a vízvédelmet. Minőségi kritériumok alapján osztályba kellett sorolni a vízhasználatokat. Ezt a KGST 1963-ban a következők szerint ajánlotta:

I. osztály: Tiszta víz. Minden használatra alkalmas, így ivásra, élelmiszeriparban, ivóvízigényű egyéb iparban, fürdéshez, pisztrángtenyésztéshez.

II. osztály: Kissé szennyezett víz. Haltenyésztésre (pisztráng kivételével) sport- és üdülési célra, állatitatásra alkalmazható. Megfelelő előkészítéssel használható kommunális ivóvízellátásra és meghatározott ipari célra.

III. osztály: Szennyezett víz. Felhasználható öntözésre, feltételesen haltenyésztésre, ipari célra. Haltenyésztésnél vizsgálni kell a fenol-, olaj- és ammóniatartalmat, a pH-értéket, a mérgezőképességet és biológiai állapotot. Ipari felhasználáshoz elő kell készíteni a lebegőanyag-tartalom és keménység miatt.

IV. osztály: Nagyon szennyezett víz, szennyvíz. Természetes tisztuláshoz

hidrobiológiái feltételek nem elegendők.

A KGST osztályozása a vízminőségi mutatókat oxigén-háztartási, ás- ványianyag-tartalmi és különleges csoportokba sorolja be.

167