Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.9 A vízhasznosítási terv módszere
Ha az igény kielégítése biztosított, akkor fel kell dolgozni a végrehajtásához szükséges feltételeket, azaz az energiaigény, az öntözőbrigád, a segédüzemi szolgáltatások, a költségek stb. kérdéseit. A vízhasznosítási terv tehát tartalmazza, hogy a mértékadó esetben, illetve az adott évben hol, mit, mikor és mennyi vízzel kívánunk öntözni. Ezen termelési igény kielégítésére rendelkezésre álló öntözőberendezés technikai lehetőségeinek vizsgálata az egyik leglényegesebb szempont. Esetlegesen időben összeeső és maradéktalanul ki nem elégíthető csúcsigényeket a gazdaságos műszaki kapacitás mértékére kell redukálni. Ugyanez vonatkozik az esetlegesen térben jelentkező csúcsigények mérséklésére is, mert hiszen pl. felszín alatti csőhálózatú telepen egy fővezeték mentén nem üzemelhet egyidejűleg minden mellékvezeték, illetve tábla. Törekedni kell a minél kiegyenlítettebb vízszolgáltatás tervezésére, hiszen az öntözés végrehajtó szervezetét aligha lehet folyamatosan változtatni, növelni-csökkenteni. Ezen üzemszervezési szempont lehet nagyon is döntő, már csak azért is, mert az öntözés összköltségére is döntő hatása lehet. Az előzőek szerint megtervezett és műszakilag végrehajthatónak minősített öntözési program végrehajtó szervezetének kidolgozása e terv második fontos része. A munkaerőigény, az öntözőbrigád megtervezése, az ezek kidolgozásához szükséges segédüzemi szolgáltatások, az energiaszolgáltatás, javító-karbantartó bázis biztosítása stb. e tervrész legfontosabb részei. Mindez rendkívül fontos, mert ezek betervezése és biztosítása nélkül nincs öntözés. A harmadik fontos fejezet a költségterv, ahol az öntözés minden néven nevezendő állandó és változó költsége, az előzőekben részletezett valamennyi költségnem részletes feldolgozásra kerül. Kimutatandó az öntözés összes költsége az azt képező költségnemek és költségcsoportok szerinti bontásban is. Erre azért van különösen szükség, hogy világosan álljon az üzem vezetősége előtt, hogy mibe kerül az öntözés, illetve hogy mely költségnemek hogyan befolyásolják azt, és ezek mérlegelése alapján milyen beavatkozásokkal lehet fokozni az öntözés jövedelmezőségét, önköltségének csökkentését. A költségek fajlagos kimunkálása pedig az öntözés önköltségére, a növényenkénti öntözési költségekre ad részletes információt. Ezen gazdasági elemzés jelentősége hihetetlenül nagy. Ahol élnek vele, ahol mérlegelik azt, ott pontosan tudják, hogy mi mibe kerül, tudják, hogy milyen irányba kell terelni a további munkát, abból a célból, hogy az öntözés gazdaságossága javuljon. A vízhasznosítási terv célja tehát kettős: — egyrészt részletes felmérésével megteremti és biztosítja az öntözés végrehajtásának minden feltételét, — másrészt pedig részletes gazdaságossági elemzésével biztosítja a termelési, műszaki és gazdaságossági feltételek összehangolását. Ez viszont az önköltségcsökkentésnek egyik igen hatékony eszköze. 154
