Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.8. Az üzemfejlesztési tervek tartalma
gazdaság esetében volt tapasztalható a feszített ütemű beruházások okozta gazdasági nehézség, nemkívánatos pénzügyi kiegyensúlyozatlanság. Minden olyan pénzügyi konstrukcióban, ahol a gazdaság saját fejlesztési alapját is felhasználja öntözésfejesztésre, ott az öntözőtelep több lépcsőben való kiépítése kizárólag pénzügyi meggondolások alapján is indokolt, esetleg szükségszerű is. 1.87 Gazdaságossági számítások A termelésfejlesztési terv utolsó, az egész munkát megkoronázó fejezete a gazdaságossági tervrész. Ugyanis adott üzemen belül a termelésfejlesztés célja az üzem biztonságának, és jövedelmezőségének fokozása. Ha egy termelőszövetkezet megfelelő biztonsággal rendelkezik és a tagság jövedelmét folyamatosan növelni tudja, úgy az üzem vezetése szilárd, a tagság létszáma és munkaintenzitása biztosított. Nehéz eldönteni — és ebben a konkrét adottságok is jelentős szerepet játszanak —, hogy elegendő-e egy-egy ágazat kiragadása és jövedelmezőségének számítása vagy pedig a fejlesztési tervnek az üzem egészét kell magában foglalnia. Míg jelentős kiterjedésű szárazgazdálkodási háttér mellett egy kisebb öntözőtelep esetében az öntözés külön számított jövedelmezősége indokolt és elfogadható lehet, addig nagyobb arányú öntözésfejlesztés esetében már csak az egész üzemet vizsgáló gazdaságosságszámítás mint módszer adhat csak a valósághoz hű képet az üzemfejlesztés komplex hatásairól. A termelésfejlesztés folyamatos, tehát idősorosán megvalósuló folyamat. Éppen ezért a gazdaságossági számításnak is idősorosnak kell lennie. Az üzem egészét felölelő módszerben már eleve benne van az öntözés másodlagos hatásainak értékelése is. Így különösen fontos a takarmány- növények termelése esetén jelentkező ún. „területmegtakarítás” hatásának gazdasági értékelése. Adott üzem, adott nagyságú és összetételű állattenyésztése ugyancsak adott takarmánymennyiséget igényel. Öntözve, az öntözés biztosította többtermelés révén ez az igényelt takarmánymeny- nyiség nyilvánvalóan kisebb területen állítható elő, mint öntözetlenül. így tehát főtakarmánytermő területet takarít meg az üzem, melyen jól jövedelmező árunövényt állíthat elő. Mindezt természetesen az öntözéses gazdálkodás bevezetése teszi lehetővé. Ez a területmegtakarításból eredő jövedelemtöbblet adott esetben lehet igen jelentős is és lényegesen befolyásolhatja az öntözés, az üzem jövedelmezőségét. A gazdaságossági számítás idősoros voltából eredően már eleve bekalkuláljuk az öntözés termésbiztonságra gyakorolt hatását. Ugyanis amíg az öntözőtelepen a tervezett magas termésátlaggal folyamatosan és rendszeresen számolhatunk, addig öntözetlenül csak a kedvező és kedvezőtlen évek mérlegelt átlagát vehetjük figyelembe minden következményével együtt (változó minőség, változó piaci feltételek stb.). A gazdaságossági számítás eredménye a fejlesztési tervnek egyúttal a bírálata is. Ha a fejlesztés pénzügyileg biztosított és eredményében gazdaságos, úgy a terv reálisnak, megvalósíthatónak tekinthető. A fejlesztési terv esetleges hibái, hiányosságai a gazdaságossági számítás során ugyanis mind előjönnek. Túlfeszített beruházásnak pl. nincs meg a pénzügyi fedezete, de nehézséget jelent a visszafizetés is; a sorrendiségében helytelenül megválasztott program nem hozza meg a kívánt gazdasági eredményt stb. A gazdaságossági számítások kérdéseivel a 7. fejezet részletesebben is foglalkozik. 152
