Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.8. Az üzemfejlesztési tervek tartalma
bevezetése csak ott hathat a belterjes fejlődés irányba, ahol a szárazgazdálkodásban rejlő lehetőségeket az üzem már kihasználta. Mivel pedig az üzem fejlődő, élő szervezt, e fejlődési pontnak elérése nem minden üzemágban történik meg egyidejűleg. Más szóval ez azt is jelenti, hogy az öntözést az üzemben fokozatosan, több lépcsőben szabad csak megvalósítani, ha annak az üzem gazdálkodására, jövedelmezőségére gyakorolt hatását nem akarjuk ezáltal kockára tenni. Géczy megfogalmazása szerint „hazai öntözéseink jelentős része éppen az előfeltételek hiánya miatt a gazdaságok egy részét a teljes exten- zivitásba vitte. Sokan az öntözőberendezések »korszerű vagy korszerűtlen« vitáját folytatják, vagy sajátosan csak műszaki feladatnak és problémának vélik az öntözést. Ez mind fontos, azonban az öntözéses gazdálkodásról csak akkor lehet beszélni, ha az üzem egész termelési tevékenységében alapvetően támaszkodik az öntözővízre, és ennek következményeit az egész gazdaság termelési szerkezetében, a termelés technikájában, a felszereltségben, a munkaszervezésben és az üzemvezetésben következetesen, maradéktalanul érvényre juttatja. Csupán a helyes felismerés változtathatja meg egész öntözési tevékenységünk jellegét, mértékét és színvonalát.” Ez tehát az öntözés üzemi oldala, ahol nem kisebb kárt okoz az öntözéses termelésre való előkészület hiánya, mint a túlzott előkészület, melynél a túlzott befektetések anyagi következményeit képtelen az üzem gazdasági hullámvölgy nélkül elviselni. Az üzemi fokozatosság és mérték- tartás tehát üzemi, gazdasági érdek. 1.81 A termelési célok, profilok meghatározása Az üzemfejlesztési terv kiinduló pontja az érdekelt üzem vagy üzemrész termelési céljának, szakosított termelési profiljának meghatározása. Az 1.35 pontban már szólottunk erről a kérdésről. Kiegészítésképpen ehhez még hozzá kell fűznünk, hogy egy ilyen döntéssel hosszú időre megváltoztathatatlanul rögzítettük az elvégzendő feladatot. Ugyanis a cél érdekében létesített beruházásokat csak amortizációs idejük lejártával lehet gazdasági következmény nélkül kiselejtezni. A termelési cél meghatározásánál gondosan kell mérlegelni a természeti, a tárgyi adottságokat és adott helyen csak azt szabad termelni, ami ott eredményesen és ezáltal gazdaságosan lehetséges. Ugyanakkor azonban figyelembe kell venni, hogy egy adott célra létrehozott termelés milyen kihatással lesz az üzem többi ágaira, más területeire. Az egyértelműen és világosan megfogalmazott termelési célból már szinte automatikusan következik az öntözés szerepe, szükségessége, jelentősége. Ez tehát azt is jelenti, hogy az öntözés elősorban csak ott lesz üzemi kényszer, üzemi szükségszerűség, ahol a termelési célt öntözés nélkül nem lehet gazdaságosan elérni (pl. zöldségtermelés, szójatermelés stb.). Az öntözés szükségességének egy második állomását az olyan intenzív termelési formák képviselik, melyek már nem nélkülönzhetik az öntözés termés- és minőségfokozó hatását, illetve a nagyfokú termésbiztonságot. Az öntözés szükségességét harmadsorban az erősen szakosított, nagy kiterjedésű termelési ágak igénylik, mert itt a termésbiztonság az üzem egészében a nagy fokú szakosodás miatt jelent fokozott szerepet. Ahol az öntözés nincs pontosan alárendelve valamilyen meghatározott termelési célnak, ahol az öntözés sikeres vagy sikertelen végrehajtása nem okoz változást az üzem rendjében, a termelés gazdaságosságát 10 145
