Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)

1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.7. Szőlők és gyümölcsösök öntözése

Különös gondot kell fordítanunk a szőlő öntözésének és növényvédelmének összhangjára is. Köztudott, hogy a gombabetegségek párás környezetben gyorsabban, erőteljesebben jelentkeznek. Az esőztető öntözés pedig különösen kedvező feltételeket biztosít a gombabetegségek gyors elszaporodásához. Ezért minden öntözés után haladéktalanul permetezni kell, nehogy a kártevők hatására az öntözés terméscsökkenést eredményezzen.

Nem egyértelműen tisztázott a szőlő öntözésének a technikája. A szőlő sorain át az öntözőcsövek nem szállíthatók. A korszerű nagyüzemi szőlőben, a szüretet is beleértve, minden munkafázis gépesített. Csak a metszés maradt még kézi munka, de ezt is könnyíti a pneumatikus olló. Nem áll tehát rendelkezésre olyan munkaerő, melyet időlegesen, száraz időszakokban az öntözés végrehajtására lehetne felhasználni. Gépesíteni kell tehát az öntözést is.

A vontatható szárnyvezetékek jelenleg az egyedüli gépesített mozgatású berendezések, amelyeket szőlőben alkalmazni lehet. De ez sem elégíti ki maradéktalanul az igényeket. Indokolt ezért a szárnyvezetékeket is beépíteni. A kordonra szerelt utolsórendű vezeték akadályozhatja a növényápolási és a szüretelési munkákat, ezért célszerű a szárnyvezetéket is a felszín alá beépíteni. Ezt a telepítéskor célszerű elvégezni, mert akkor ez sokkal kisebb költséggel hajtható végre.

Az esőztető öntözés fent vázolt problémái és igen magas beruházási költsége miatt egyre inkább fordul az érdeklődés részben a csepegtető öntözés, különösen ennek a felszín alá helyezett műanyag csöves változata felé. Ez utóbbi egyszerűbbnek és üzemszerűbbnek látszik. Egyelőre ezeknek nagyüzemi megoldásai még csak kísérleti, kipróbálási stádiumban vannak, de feltehetően nagyobb teret fognak hódítani.

Az öntözés célja hazai viszonyaink mellett a termés mennyiségének és bizonyos mértékben minőségének fokozása. Öntözéssel a termés meny- nyisége jelentősen fokozható. Több év átlagára vonatkoztatott tapasztalataink 20—40%-os termésmennyiség-növekedést mutatnak. A már több éve öntözött szőlőink állapota, fejlettsége azonban ennél nagyobb terméstöbblet elérésének lehetőségét is jelzi.

A minőség fokozása elsősorban a csemegeszőlő bogyó- és fürtméretében nyilvánul meg. A borszőlőnél pedig a fürtök biztosabban, időben érnek be, akadálytalanul mehet végbe az őszi cukorképződés folyamata, és a teljesen érett szőlő savképződése és savfinomodása folytán a bor minősége is javul.

Az öntözés párateltsége növelő hatása azonban nemcsak hátrány, fokozott növényvédelmet igénylő tényező, hanem bizonyos szőlővidékeken a Botrytis okozta ún. „nemes rothadás”, az aszúsodás folyamatának elő- segítője is lehet. Tokajhegyalján már működik is teljes besűrítéssel, egészen kis intenzitású szórófejekkel ilyen öntözőtelep. A lejtős területek költségesebb építési volta ellenére is gazdaságos marad az ilyen beruházás.

Különös jelentősége van a szőlőiskolák öntözésének. Ma már gyakorlatilag minden szaporítás öntözéses technológiával történik.

Az anyatőkéről levágott és feldarabolt szőlővessző — a szőlő vegetatív szaporításra alkalmas része — a levegőn könnyen elveszti víztartalmát és ezáltal életképtelenné válik. Ha a vesszőt gyökereztetés céljából eliskolázzuk, a talajba itűzdelés után iszapolni kell. A talajon kívül maradó vesszőrészt pedig parafinemulsióval védjük a kiszáradás ellen. Eliskolázás után a kalluszképződéssel megindul a gyökeresedés, a rügy138