Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.6 Rétek és legelők öntözése
Az első öntözésre száraz tavasz esetén már április elején szükség lehet. Általában 25—30 naponként kerül sor egy-egy szakasz újra történő legeltetésére. Sávos csörgedeztetés esetében a 100 mm körüli vízadagolás egy-egy öntözés alkalmával végrehajtható. Esőztető öntözésnél — vagy ugyancsak a legeltetések után közvetlenül öntözünk nagy vízadaggal, esetenként 70—80 mm-rel, — vagy pedig a legeltetés után adott öntözés vízadagját csökkentve, kb. további 2 hét múlva — két legeltetés között — másodszor is öntözünk. Ez esetben egy-egy öntözés vízadagja 50—60 mm körüli. Ha a talajunk jó vízgazdálkodású, úgy üzemszerűbb és olcsóbb a ritkább, de nagy adagú öntözés végrehajtása. Kedvezőtlen vízgazdálkodású talajon a többszöri kisebb vízadagú öntözést vagyunk kénytelenek választani. A szabálytalan, bizonytalan időben jelentkező természetes csapadék a legeltetés programját nem befolyásolja — legalábbis nem számottevően —, s így a legeltetésektől függő öntözések is változatlanul menetrendszerűen hajtandók végre azzal a megszorítással, hogy jelentősebb, tehát legalább 20 mm-es csapadék esetén az akkor esedékes öntözés vízadagja csökkenthető és a továbbiakban változatlanul menetrendszerűen folytatandó. 1.64 A legelők öntözésének szerepe a mezőgazdasági üzemben Az 1.6 pont alatti fejezetben tárgyaltuk azokat az előnyöket, melyeket az öntözött, intenzív gyepgazdálkodás nyújt az üzemnek (nagy termés, kedvező fehérjetartalom, állatok természetszerű tartása, egyszerű betakarítás, csak ritkán kell talajművelést, vetést végezni stb.). Ezeken az általános, minden legelőre egyformán vonatkozó előnyökön kívül a legelőgazdálkodásnak további jelentősége is van a mezőgazdasági üzemben. Külön ki kell hangsúlyoznunk a legelő növényzetének az adottságokhoz való kiváló alkalmazkodóképességét. A gazdaságon belül nem minden tábla egyforma. A szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas területen megfelelő gyepkeverékkel még kiváló eredmény érhető el, akár azért, mert kedvezőtlen vízgazdálkodású, vízjárta területről van szó, akár pedig azért, mert beteg, hibás talaj vagy talajszelvény fékezi a szántóföldi termelést. A gyepgazdálkodás számos üzemi előnyt is kínál. Sokkal kevesebb gépre, beruházásra van szükség, mert vetésére csak ritkán kerül sor és betakarítása „automatikus”. Ugyanakkor azonban hozama eléri, vagy felül is múlja a szántóföldi takarmánynövényekét. Mindez munkaerő vonatkozásában is jelentkezik, mert mind a termelési résznél, mind pedig az állattenyésztésben minden munkafázis leegyszerűsített, minimális élőmunkaigényű. Különösen kedvező hatású a legeltetés a növendék jószág nevelése vonatkozásában, ahol a természetszerű tartás, a jó mennyiségű és minőségű legelőfű az állatok gyors és egészséges fejlődésének a záloga. Gazdagabb, kövérebb legelőkön nagyon jó eredmény érhető el a marhahizlalással is, különösen annak első kétharmadában, bár a teljes idejű hizlalás sem lehetetlen. A legnehézkesebb a tejelő tehenek legeltetése, mert egyedileg kiegészítendő takarmánypótlásról, abrakolásról kell gondoskodni, másrészt pedig a fejést, tejkezelést is meg kell odani. Mindez nem jelent különösebb 135
