Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)

1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.5 Szántóföldi öntözés

20. táblázat

Az 1 q szénatermés előállításához szükséges műtrágyamennyiségek

Hatóanyag

Műtrágya

P

1 N |

K

P

| N | K

kilogramm

Lucernaszéna

0,65

2,88

1,50

3,61

14,05

3.75

Vöröshereszéna

0,56

2,06

1,50

3,11

10,05

3,75

Füveshereszéna

0,60

1,80

1,50

3,33

8,78

3,75

tápanyagellátással párosul, akár az abszolút terméshozamot nézzük, akár pedig az egységnyi növényi szárazanyagra vonatkoztatott vízfogyasztást vesszük figyelembe. 1 q szénatermés előállításához szükséges műtrágyamennyiségeket a 20. táblázat tartalmazza.

Öntözött pillangósaink tehát nagy termések eléréséhez jelentős meny- nyiségű tápanyagot igényelnek. Mind a felveendő tápanyagmennyiség hatalmas volta, mind pedig annak egész tenyészidőre szóló elosztása indokolja, hogy a tápanyagellátást biztosító műtrágyázás necsak kizárólag alaptrágyaként kerüljön kiszórásra, hanem annak egy része fejtrágyázás formájában segítse a növényzetet.

A műtrágyaelosztás, a növényzet tápanyagigényének időbeni megoszlása megismeréséhez hasznos adatot szolgáltat a hozamok kaszálásonként! megoszlásának ismerete. Nagy Zoltán adatai szerint egyik kísérletében, ahol átlagosan 63,15 súlyszázalék vöröshere és 34,45 súlyszázalék olaszper je adta a herefüves keveréket, a négy kaszálás termése százalékosan a következőképpen oszlott meg (összes szénatermés 58,5 q/ha volt): 40+23+21+16%. Egy másik kísérletében franciaperjés lucernás, lódihe- rés keverék 5 kaszálása a következőképpen oszlott meg: 36,2+23,4+21,3+ + 14,3+4,8%. Vagyis nyilvánvaló, hogy minden öntözési, műtrágyázási igyekezetünk dacára a legnagyobb hozamot az első kaszálás adja, az egész évi termésnek kb. 35—40%-át, míg a további kaszálások mennyisége fokozatosan csökken.

Műtrágyázásunk elvének tehát kettősnek kell lennie. Egyrészt biztosítania kell az első kaszálás minél nagyobb eredményét tavasszal, másrészt pedig biztosítani kell a sarjúk csökkent, de egyenletes tápanyagellátását.

Ahol olyan esőztető berendezésünk van, mellyel az öntözővízzel együtt megbízható módon az oldatba vitt műtrágya is kiszórható, ott e módszer célszerűen alkalmazható fejtrágyázásra. Sőt ezzel egyszerű és olcsó módon a hatásosabb többszöri, kis adagú fejtrágyázást tudjuk megvalósítani.

Az öntözés lehetősége módosítást hozhat a vetés idejében is. Amíg a szárazgazdálkodás a tavaszi telepítést alkalmazza általánosan, öntözve előnyben részesítjük a nyár végi (augusztus végi) telepítést. Az ehhez előfeltételként szükséges jó talajmunkát, magágyat, illetve magát a csírázást is az öntözőüzemben száraz időjárás esetén is biztosítani lehet. Így az újonnan telepített pillangós már megerősödve megy a télbe és a kö121