Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.5 Szántóföldi öntözés
Természetesen e szűkített tenyészterület tényleges nagyságát több tényező is befolyásolja. Függ a hibrid habitusától, nagyságától, mert nagy testű fajtát csak kevésbé lehet besűríteni. De függ a termelési táj klima- tikai feltételeitől is, mert pl. az Alföldön nagyobb arányú besűrítés lehetséges, mint a Nyugat-Dunántúlon. Fajta vonatkozásában elsőrendű szempont a nagy termőképességű hibrid kiválasztása. A tenyészidő megválasztásánál azonban legyünk óvatosak és a tájra jellemző tenyészidő rövidebb értékét válasszuk két okból is: — egyrészt a sűrített növényállomány és az öntözés általában némileg növeli a tenyészidő hosszát, — másrészt pedig az öntözés hatására nyirkos talajon az esetleg korán kezdődő őszi esős periódus nehézségeket támaszthat a gépi betakarításban, ha az megkésne. Közismert a tenyészidő hossza és a termőképesség közötti szoros ösz- szefüggés, és így ezen keresztül ellentmondás látszik a nem túl hosszú tenyészidő és a nagy termőképesség között. Valóban, itt megfelelő kompromisszumra kell jutni. A tápanyagutánpótlás rendszeréhez csak annyit fűzünk hozzá, hogy egyrészt a megnövelendő terméshozamhoz kell azt igazítani, másrészt pedig az öntözés lehetővé teszi az öntözővízben oldott formában történő fejtrágyázást is, ami adott esetben gyors és hatékony beavatkozás lehetőségét jelenti. Az agrotechnika minden egyéb tényezőjét is magas színvonalon, nagy gondossággal kell végrehajtani, mert kimagaslóan nagy termés csak úgy érhető el, ha minden egyes termelési tényező optimálisan biztosított. Éppen ezért a tőszám előfeltételét biztosító talajfertőtlenítés, vetés, a termésre döntően ható növényvédelem, vegyszerezés stb. külön-külön és együttvéve a leggondosabban hajtandók végre. Az öntözés vonatkozásában néhány alapvető tényezőt kell elsősorban figyelembe venni. A kukorica bojtos gyökérzete általában sekélyen gyökerező és nem elég élelmes. Nem véletlen, hogy a régi szakkönyvekben „istállótrágyázott kapásnövényként” emlegették, azaz olyan növényként, amelyik igényelte az optimális körülményeket. Ezen a tényen a nagyobb vitalitással rendelkező hibridek hoztak bizonyos változást, de a faji jelleg változatlan maradt. Ebből a tényből le kell vonnunk azt a következtetést, hogy a kukorica gyökérzetének zöme a talaj felső művelt rétegében helyzkedik el, onnan veszi fel tápanyagainak zömét, és ezért az öntözéssel ezt a réteget folyamatosan nyirkosán kell tartani. Ugyanakkor azonban a kukorica gyökérzete rendkívül érzékeny az anaerob, levegőtlen körülményekre. Csak rövid ideig tartó túlöntözés hatására is gyorsan felvörösödnek az alsó levelek. E hibát nitráttartalmú műtrágya azonnali adagolásával lehet ellensúlyozni, mert a levegőtlen talajkörülmények között redukciós folyamatok alakulnak ki a talajban, melynek hatására nemcsak hogy nitrát-nitrogén feltáródás nincs, hanem a már meglevő nitrát is nitritté redukálódik. Öntözése szempontjából tehát óvakodnunk kell a túlöntözéstől, melyre igen kényes. A kukorica kritikus fejlődési periódusa címerhányás-virágzás táján van. A nagy vízfogyasztású időszak a szárba indulással, a növény testének gyors és tömeges felépítésével kezdődik, mely általában június közepe táján van. A virágzás ideje július első fele. A magképződés időszaka 8 113
