Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.5 Szántóföldi öntözés
korica — a jelenlegi színvonalon — eredményesen termelhető öntözés nélkül is, ugyanakkor pedig az öntözéses gazdálkodás feladata most elsősorban olyan népgazdasági célok megvalósításának elősegítése, ahol az öntözés hatékonysága elsőrendű szerepet tölt be (zöldség, legelő, répa, burgonya stb.). A rendszergazdák most kezdtek el alaposan foglalkozni a kukorica öntözésével, a rendszerükhöz igazodó öntözött termeléstechnikával. Várható, hogy az öntözés, megfelelő agrotechnikával párosulva, jelentős terméstöbbletet fog biztosítani — ami biológiailag indokolt —, és így a kukorica öntözésbeni részaránya újra növekedni fog. Érdekes megfigyelni, hogy az öntözött kukoricatermelés a felületi szántóöntözések között (rizs nélkül) a legjelentősebb (5093 ha). Ez elsősorban a barázdás (mély barázdás) öntözési módszerre vezethető vissza. A szálastakarmányok öntözési területe a rizs nélküli szántóöntözéseknek mintegy 1/3-át teszi ki. A szálas takarmányok öntözéses termelésének jelentősége közismert. A lucerna képezi e növénycsoport zömét, s így a fehérjekérdés megoldásának hathatós eszköze. Érthetően kicsi a területi részaránya a felületi öntözésben (5,4%), mely tény a termeléstechnika és öntözéstechnika összehangolatlanságának következménye. (A sáwálasztó bakhátakon törik a kasza, rendsodró stb.) Ugyanakkor azonban kiugró (81%-os) a részaránya a hordozható esőztető berendezések vonatkozásában. A burgonya és a répa öntözéseit a KSH együtt tartja nyilván. Ezen egységesen kezelt növénycsoporton belül a répa teszi ki becslés szerint annak mintegy 4/5-ét. Bár összes területe (30 013 ha) az összes öntözésnek csupán 10%-át teszi ki, jelentősége ennél mégis sokkal nagyobb. Ugyanis e két árunövény terméseredményét az öntözés lényegesen megnöveli, és e növények ára és többlethozama összefüggésében az üzemnek igen gazdaságos is. Ugyanakkor pedig e két növény termelésének fokozása fontos népgazdasági célkitűzés. E növények öntözéses termelése ma már gyakorlatilag kizárólagosan az esőztető öntözéshez van kötve (99,5%). Ezenbelül a felszín alatti nyomócsöves esőztető telepeken részarányosán, míg hordozható esőztető berendezések vonatkozásában aránytalanul nagy területen (86,7%) termelték. A zöldségnövények öntözéses termelése 29 769 ha-on, lényegesen kisebb területen folyt 1974-ben, mint előzőleg. (1968-ban például 44 715 ha-on.) E növénycsoportot ma már gyakorlatilag csak esőztetve öntözzük. A felületi öntözési mód — ezenbelül is a bolgár rendszerű bakhátas öntözés — ma már nem alkalmazott öntözéstechnika, mert a munkaerőtakarékos módszerek kerültek előtérbe. A zöldségfélék termelésének ki- terjesztése népgazdasági célkitűzés, és így felfutásával számolni lehet. Ha művelési áganként vizsgáljuk az öntözéses gazdálkodás arányait, akkor a rizs nélküli szántóöntözések (202 513 ha) 2/3-át teszik ki az ösz- szes öntözésnek (307 660 ha). A többi a következőképpen oszlik meg: a) A rét-legelő 65 407 ha területével igen jelentős. Az öntözött legelő magas takarmányhozamával, gazdaságos voltával egyre növekvő részarányú. A felületi öntözési mód még mindig igen jelentős (44,1%), bár a területnek több mint a fele esőztetve került megöntözésre. E kultúra öntözése évjárati különbségek nélkül csak csekély ingadozással minden évben rendszeresen öntözésre kerül. A felszín alatti nyomócsöves telepeinken a rét—legelő aránya elenyésző (1,6%), pedig a mesterségesen telepített öntözött legelő gazdaságos és nagy hasznú. 110
