Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

1. Az öntözés tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái - 1.1 Vízhasznosítási főművek

költségek (ugyanis a 400-500 m-nél rövidebb gépi munkahossz esetén a mezőgazdasági munkák költségei ugrásszerűen növekednek).

A táblák kialakításánál arra is törekedni kell, hogy az egy vetésforgón belüli táblák nagysága lehetőleg azonos legyen (a megengedhető legnagyobb eltérés = 10-15%).

A vízelvezető csatornák méretezésénél az alábbiakat kell szem előtt tartani:- A téli-tavaszi mértékadó "belvizeket" a csatornahálózatnak az öntözött területekről 8-10 napon belül le kell vezetnie. A levezetendő vízmennyiség megállapításánál nemcsak a hőolvadásból keletkező és a hóolvadás ideje alatt lehulló csapadékból keletkező káros vizeket kell számításba venni, hanem a felszínen vagy a felszín alatt esetleg kívülről érkező vizeket is,- A nyári záporok káros vizét 1 -2 nap alatt kell elvezetni, mert en - nél hosszabb idejű elboritást kultúrnövényeink többsége nem tud elviselni (különösen érzékeny az elöntésre a kukorica). Az elvezetendő vízmennyiség számításánál figyelembe kell venni, hogy az öntözött területen jóval nagyabb a lefolyási tényező, mint az öntözetleneken, ezért az egyidejűleg öntözött területeken a lefolyási tényezőt = 0, 55 - 0, 60-ra célszerű felvenni. Ugyanis a zápor előtti napon öntözött terület vízzel telitett, igy alig tud a záporból vízmennyiséget felvenni, az éppen öntözés alatt álló területekről szintén lesz elfolyás, mert a zápor hevessége miatt a talaj nem tudja a csapadékvizet olyan gyorsan befogadni, amilyen intenzitással az a talajra jut.

A vízzáró altalajban több méter mélyen elhelyezkedő talajvizek feletti csatornák magassági méretezésénél arra kell ügyelni, hogy az elvezetendő vizek szintje a csatornában a terepszint alatt legalább 20 cm-rel helyezkedjen el.

A vízáteresztő talajban magasan elhelyezkedő talajvíz esetében (például aDuna-Tisza közén) a belvízcsatornák fenékszintjét olyan mélyen kell a talajvizszint alá levinni, hogy a belvízcsatorna a talajvízbe beszivárgó csapadék- és öntözővizeket is képes legyen időben elvezetni.

Az elvezetendő vízmennyiség meghatározásával a budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszéke foglalkozott. Az ezirányu vizsgálatok eredményét dr, Salamin Pál a Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. kötetben irta le.

1.114. A hidraulikus automatizáció és az elektromos irányítástechnika alkalmazása a főcsatornáknál és nyomócsővezetékeknél *

A csatornákon átvezethető maximális vízhozamokat a csatornák méretei (keresztszelvénye, és fenékesése) megszabják. Ezt a vízmennyiséget azonban a csatornáknak csak a csúcsfogyasztás idején kell szállitaniok.- 61 -