Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
3. A síkvidéki és dombvidéki vízgyűjtőterületek egységes rendezése és hasznosítása
Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv V. fejezete a kisvízfolyásokat és a vízgyűjtőterületeket komplex egységként kezeli és a végrehajtandó feladatokat egymásra-hatásuk alapján vizsgálja. A Keretterv az ország hegy- és dombvidéki tájait 103 vízgyűjtőre tagozza, amelyek talajvédelmi szervezési szempontból egységesen kezelendők. A terv kiterjed a 103 viz- gyűjtő-terűlet rendezési munkálatainak sorrendjére és a sorrend indokolására, valamint a lejtős területek műveléséhez szükséges erő- és munkagépek felsorolására. A rendezés szükségességét, fejlesztését a fokozott népgazdasági igények és a gazdaságosság szem előtt tartásával irányozza elő. Feltárja a hegy- és dombvidéki térületek eróziós viszonyait, ismerteti ezen területek lejtőkategoriánkénti megoszlását, amely alapján a természeti viszonyokhoz mért növénytermesztési arányokat és egyéb védekezési eljárásokat kell bevezetni a talajvédelem érdekében. A vizgyüjtő-területek javasolt rendezésével a talajpusztulás mértékét országos átlagban a harmadára lehet csökkenteni. Ez maximálisan 15 tonna/ha/év, illetve 9 t/kh/év nagyságúnak fogadható el. Hazai viszonyaink között ennyi talajveszteség humusz- mennyisége a rendszeres növénytermesztés hatására, talajvédő gazdálkodás mellett pótlódik. A terv megszabja az előirányzott munkák azon hányadát, amelyet 1980-ig javasol végrehajtani. II. Iránytervek készítése az egyes vízgyűjtőterületekre A hegy- és dombvidéki vízgyűjtőterületek komplex rendezésével kapcsolatos feltárás és tervezés részletesebb, második szintje az egy-egy nagyobb vízgyűjtőre és termelési egységre vonatkozó irányterv készítés. Ez lényegében a jelenlegi helyzet részletes feltárásával és elemzésével javaslatot dolgoz ki a mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási feladatokra, illetve azoknak komplex módon való végrehajtására, gazdasági megfontolások és számítások alapján. Az irányterv készítés jelenlegi helyzetéről 26. táblázat ad tájékoztatást. A felsorolt iránytervek jóváhagyásukkal beruházási programul is szolgálnak, jóváhagyásuk után lehetővé teszik, hogy még a részletes, üzemi tervek elkészítése és kivitelének megkezdése előtt ebben a térségben a mező-, erdő- és vízgazdálkodási beavatkozások összehangolhatők legyenek és a rendelkezésre álló összes anyagi erőforrások a tervben kitűzött cél megvalósítása érdekében, előre koncentráihatők és Utemezhetők. Irányterv jelleggel folyik kisebb vízgyűjtőterületekre lebontott, többcélú vízgazdálkodási tanulványtervek kidolgozása is. Ilyen jellegű tanulmánytervek készítésére vonatkozó módszertani javaslatok a Gaja-patak vízgyűjtőterületére kidolgozott tanulmánytervben konkretizálódtak. A terv elsődlegesen a népgazdaság igényéből eredő többcélú vízgazdálkodási feladatok megoldására és fejlesztésére irányul és nem elemzi oly részletess ég- 308 -
