Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

3. A síkvidéki és dombvidéki vízgyűjtőterületek egységes rendezése és hasznosítása

A komplex vizgyüjtőrendezés és a korszerű talajvédő gazdálkodás bevezetése a mezőgazdasági termelésnek igen nagy tartaléka, az erre irányuló erőfeszítések országosan nagy jelentőségűek, amit igen jellemzően bizonyítanak az alábbi számok:

Az eróziónak kitett 47 378 km2, azaz 8 243 000 kh hegy- és dombvidéki vízgyűjtőterületen az 1963.évi állapotfelmérés alapján 1464 mezőgazdasági termelőszövetkezet és 96 állami gazdaság károsodik az eróziótól.

A termelőszövetkezetek összes területe 2 746 700 kh, mig az állami gazdaságoké 751 800 kh, mindösszesen 1560 mezőgazdasági nagyüzem összesen 3, 5 millió kh mezőgazdasági művelésű összterületen szenved eróziós károsodást. A MTA Agrőkémiai és Talajtani Kutató Intézetének vizsgálata szerint az ország területének eróziós lepusztultsági állapota az előbbi területre vonatkoztatva az eredeti (feltételezett) talajszelvényekhez viszonyítva:

több mint 70%-a pusztult le mintegy 1 000 000 kh-on,

30-70%-a pusztult le mintegy 1 200 000 " kevesebb mint 30%-a pusztult le mintegy 1 300 000 "

Az eróziós talajveszteség jelenlegi ütemét (mértékét-intenzitását) kellő kísérleti munka és kiterjedt mérések hiányában - csak becsülni lehet.

A legóvatosabb becslések és számítások alapján évenként minimálisan 65,0 millió tonna talaj, illetőleg 1,43 millió tonna humusz mosódik le országosan. Feltehetően a tényleges veszteség ennek 2, 5-szőröse.

A lejtőkről lemosott minimálisnak elfogadott 50 millió m^ azaz 65, 0 »

millió tonna hordalék további elhelyezkedése megközelítően a következő:

1 millió vízmosások és patakok medrét tölti fel;

8-10 millió m^-t a vízmosások, patakok a folyókba szállítanak, amelyek legnagyobb része ott lerakódik, kisebb része a tengerbe jut,

40 millió m^ a lejtők alját, a csekély esésű völgyszakaszokat a befogadók mentén elterülő réteket, kulturterületeket tölti fel.

A MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet felmérése szerint évente kb. 150 millió tonna talaj mosódik le. (amely mennyiségileg megközelítőleg azonos a Horváth-Erődi féle veszteséggel.) Az Intézet számítása szerint minden mm lemosott talaj hektáronként 15 kg nitrogén elvesztését jelenti, ami 3 tonna szerves trágya nitrogéntartalmának felel meg. Évi 150 millió tonna talajveszteséggel számolva ez egyenlő 150 000 tonna nitrogénnel, illetve 30 millió tonna istállőtrágya nitrogén hajtóanyagával, amelynek értéke 300 millió Ft.

Az ország lejtős területein az eróziós talajveszteség (a talaj elszegényedése) valamint a talajban rendelkezésre álló vízmennyiség csökkentett arányai miatt, országos átlagban 2, 5-3 qAh szemesterménnyel kevesebbet takarítanak be annál a mennyiségnél, amelyet okszerű talajgazdálkodás esetén el lehetne érni. A termésátlagok, illetve a kieső termésmeny- nyiség alapján számolva évente 10 millió q buzaértékre tehető a közvetlen- 306 -