Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

1. Az öntözés tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái - 1.1 Vízhasznosítási főművek

he tjük őket. Méretezésük, kialakításuk a hossztöltéses halastavakéval azonos módon is történik.

A domb-, és hegyvidéki víztározó a leggyakrabban alkalmazott típus. Ezeket idénytározás vagy sokéves tározás érdekében létesítik. Kialakításuk rendszerint a következőképpen történik:- a 100 m-nél hosszabb gátak esetében rendszerint földből,- a 100 m-nél rövidebb gátak esetében, ha a völgyoldal nem nagyon szilárd: kőből, vagy betonból "sulygát" formájában,- a 100 m-nél rövidebb gátak esetében, ha a völgyoldal szilárd kőzetből (nemmállottgránitból, andezitből stb.) áll: vasbetonból, ivgát formájában célszerű kialakitani.

Öntözőviz tározóknál - mély víztározók esetén - arra is ügyelni kell,, hogy a víztározóból kivett viz soha se legyen túl hideg, ezért a vizet mindig a tározó felső 2 m vastag vizrétegéből kell kivenni. Ennek érdekében az ilyen víztározók vizkivételi műtárgyát nem egyetlen zárható vizkivételi nyílással, hanem - néha Í0 vagy ennél is több egymás alatt elhelyezkedő nyílás-sorozattal alakítják ki.

A gátudvarban általában nem kell a víztározó létesítésekor építési munkát végezni, csak arra kell ügyelni, hogy a fedő vízzáró réteget - a gátépítés során - ne vágjuk át. Ha azonban a gátudvart már az épités megkezdése előtt sem fedte mindenütt vastag vízzáró réteg, akkor már a tervezési munka megkezdése előtt részletes geológiai vizsgálatokat kell végeztetni. Ennek során olyan hidrogeológiai völgy szelvényeket kell készíttetni, melyek nemcsak a kőzetek anyagát és állapotát (pl. mállottsága, repedezettsége stb.) tüntetik fel, hanem a rétegek dőlésirányát és a víztározás szempontjából számbaveendő egyéb tulajdonságait is. A geológiai völgyszelvényeket hidrogeológiai szakvéleménynek is ki kell egészítenie. Ebben a szakértőnek le kell írnia azokat a teendőket és munkákat, amelyeket a gátudvar vízzárása érdekében el kell végezni.

A tározás tervezése során legelőször is meg kell állapítani a gaz- daságosan létesíthető tározó-térfogatot, a vele biztosítható fogyasztást és meg kell vizsgálni a tározó várható vízháztartását. A tározók ezen hidrológiai vizsgálata után tanulmányozni kell, hogy a napi, heti, az évszakos, illetőleg a tervbe vett éves tározók milyen mértékben teszik lehetővé az öntözött területek növelését és milyen mértékben fokozzák az öntözési üzem biztonságát (vizkorlátozások csökkentése stb.).

A tározás közvetlen megtervezésénél számos feltételt kell figyelembe vennünk. így pl. szem előtt kell tartanunk, hogy a tározó lehetőleg gravitációs utón biztosítsa a vízellátást. A síkvidéki tározók lehetőleg az öntözhető terület közelében legyenek. Mezőgazdaságilag alig vagy egyáltalán nem hasznosítható területekre kerüljenek. Talajuk és altalajuk kötött legyen, A létesítendő tározók talaját az elszivárgás mértéke és a vegyi összetétel szempontjából, a tározott vizet (ami esetleg belvíz) a vegyi ösz- szetétel szempontjából kell megvizsgálni, nehogy a tározott viz a talajvíz- szin túlzott megemelkedését, szikesedést vagy egyéb káros hatást okozzon.- 25 -