Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

2. A halászat tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái

A talajtani térképek pedig a terület talajviszonyairól tájékoztatnak bennünket.

Dombvidéki tógazdaságoknál át kell még tanulmányoznunk az érintett patak meder-jókarbahelyezési tervét is, síkvidéki tórendszemél pedig a tápláló vízfolyás vagy öntözőcsatoma és a befogadó hossz- és keresztszelvényeit. Ebből állapíthatjuk meg a duzzasztás mértékét és a lecsapolások intenzitását.

Ezenkívül szükség van a közlekedési hálózat távlati fejlesztési tervére, belsőségek közelében pedig a községrendezési tervre is, mert csak ezekkel összhangban végezhetjük a tavak tervezését, és ezek alapján irányozhatjuk elő a szállítási lehetőségeket.

A tervezés előkészítéséhez tartozik még:

1. a geodéziai alapadatok beszerzése (háromszögelési pontok koordinátáinak és a magassági fixpontok értékeinek beszerzése),

2. meteorológiai adatok: 20-30 évre visszamenőleg a csapadék és a párolgás adatainak beszerzése (közeli mérőállomásokra von.!) és ezek alapján a várható párolgási vizveszteségek megállapítása. Fontos még a szélirányok gyakoriságának és erősségének a vizsgálata is, a töltésvonalozá- sok érdekében,

3. a vízrajzi adatok: vízállások, vízmennyiségek mind a tápláló vízfolyásnál, mind a befogadóra vonatkozólag, ártézi kutaknál a csurgalék- viz mennyisége, forrásoknál a vízhozamok kiértékelése, esetleg tapasztalati észlelések - külső nyomok alapján), továbbá a talajvizszinek megállapítása a közeli észlelőkutakból,

4. a dombvidéki tavaknál a vízgyűjtő agronőmiai viszonyainak a vizsgálata; ez befolyásolja a lefolyó viz mennyiségét és minőségét,

5. vízminőségi vizsgálatok (különösen fontos ez a teleltetők tápvizénél),

6. talajtani és talajmechanikai vizsgálatok.

Utóbbiak részben már a kijelölés során megtörténnek, de nagyobb tavaknál igen gondosan meg kell vizsgálni, hogy a talaj töltésépítésre alkalmas-e, milyen a víztartó képessége és a műtárgyak alapozása milyen módon történjen.

Ezek után történik a javasolt tőterület kitűzése és felmérése.

Dombvidéki tógazdaságoknál 20-25 cm-es rétegrajz is elég, amelyet legcélszerűbb völgyszelvények alapján elkészíteni, a zárőgátak várható helyén sűrűbb szelvényezéssel.

A síkvidéki halastavak tervezéséhez azonban 20 cm-es szintkülönbséget feltüntető rétegrajz kell. Evégből 20-50 m-es négyzetes hálózat utján kell felmérni magasságilag a területet, az ottlevő árkok, csatornák, műtárgyak, épületek, távvezetékek, fasorok, erdősávok stb. felvételével.- 218 -