Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
2. A halászat tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái
7. A kitermelés módjainak (horgászás, lehalászás) és a növényzet megfelelő szabályozásával biztosítani kell, hogy a haltenyésztés feltételei a természetes vizekben is optimálisak legyenek. A természetes vizek közé sorolhatjuk a holtágak, sőt a nagyobb hajózó-, öntöző- és belvizcsatomák közül azokat is, amelyekben az év nagyobbik részében viz van, mivel ezek hasznosítása is rendszerint a természetes vizekéhez hasonló (extenziv vagy félintenziv) módon történhet. A holtágak iszapos feneke a plankton-fejlődést ugyan nagymértékben előmozditja, a tényleges halfogási eredmények mégis nagyon alulmaradnak a tervezettnél. Ennek legfőbb oka az, hogy a holtágakat általában nem lehet teljesen lecsapolni, igy a bennük levő sok ragadozót és szeméthalat csak ritkítani tudjuk. A mentett oldali holtágak intenzivebb hasznosításának egyik legfontosabb előfeltétele tehát a teljes lecsapolás lehetőségének megteremtése. E végből a holtág alsó végénél (az árvízvédelmi töltésben, vagy a "magaspartban” zsilipet kell építeni, melyet a holtág és a folyó medrével megfelelő méretű csatornával kötünk össze, hogy a holtág ősszel kiüríthető, tavasszal (a nagy vizek idején) pedig feltölthető legyen. A 30 évre visszatekintő hidrológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy a feltöltés - nagyobb holtágainknál - általában mindig biztosítható, a teljes kiürítés azonban nem. A belterjesebb halászat céljából a Dunán (Bp. alatt) és a Tiszán több mint 100 holtágat vehetünk számításba. Egyes hullámtéri holtágakban és kubikgödrökben, amennyiben a talaj vízzárása megengedi, szintén lehet bizonyos ideig magasabb vizszintet is biztosítani. Magasabb fenékszintjük folytán ezeket a kubikokat általában mindig le tudjuk gravitációsan csapolni, viszont nagyobb a szivárgási veszteségük is, igy a viztartásuk csak kisebb valószínűséggel biztosítható. Ezért inkább ivatónak és ivadéknevelőknek célszerű ezeket felhasználni. így rö- videbb ideig kell tartani bennük a vizet, hiszen a nyár folyamán kiürithetők és az ott kifejlődött ivadékkal nagymértékben növelhetjük folyóvizeink halállományát. Az öntözőcsatomák április közepétől szeptember derekáig vízzel teltek, ezért jól fejlett ivadékkal kell ezeket népesíteni és ősz elején lehalászni; de ennek megkönnyítése céljából az egyes zsilipek fölött halágyakat kell létesíteni. A belvizcsatomák közül viszont csak azok jöhetnek szóba (halasitás céljából), amelyekben állandóan van viz. Ezeket azonban nem lehet teljesen lecsapolni, ezért csak huzóhálóval lehet végigmenni rajtuk, igy műszaki berendezéseket nem is igényelnek.- 209 -
