Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

1. Az öntözés tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái - 1.5 Az öntözőgazdálkodás gazdaságossági kérdései

alakulását is számításba kell venni. A jövedelem számításában pedig ma még sok a bizonytalanság, mert- a várható termésmennyiségekre vonatkozó adataink nagyon hiányosak (mivel okszerű öntözéses gazdálkodást - elegendő öntözővíz és tápanyag kiadásával - üzemi méretekben hazánkban még alig végeztek),- a mezőgazdasági árrendszerünk fogyatékosságai pedig eltorzítják az eredményeket.

Az öntözésnek - mint szolgáltatásnak vagy műveletnek - gazdaságosságával nincs sok értelme foglalkozni, mivel az öntözés nem különálló növénytermelési ágazat, hanem csupán egy agrotechnikai eljárás a sok közül (mint a tápanyágutánpótlás, ä szántás, a mechanikai és kémiai növény- ápolás stb.) és csak azokkal együttesen fejti ki a hatását. Sőt még ennél is bonyolultabb a kérdés, mivel a "száraz"-ről az öntözéses növénytermelésre való áttérés eredményeként többnyire a termelés szerkezetét is meg kell változtatni, ezenkívül a keletkező többtermelés jelentős része az üzemben kerül felhasználásra, amihez az állattenyésztés fejlesztése- istállók, szárítóberendezések, górék stb. létesítése - szükséges.

Ezért már egyre kevesebb szakember foglalkozik külön az öntözés gazdaságosságának vizsgálatával, ehelyette az öntözésnek az egész mező- gazdasági üzem jövedelmezőségére gyakorolt kihatásait vizsgálják.

Az elmúlt években sok tanulmány foglalkozott az öntözés gazdaságossági kérdéseivel. Ezeknek azonban csak kisrésze használható fel a további munkában, mivel- egyrészük figyelmen kívül hagyta a fent elmondottakat és az öntözést min - dénáron különálló ágazatként kívánta vizsgálni,- másrészük kiforratlan üzemekben, szakszerűtlenül végrehajtott "száraz", illetve öntözéses technológiák adataiból indult ki,- előfordult, hogy korszerűtlen berendezésekből számított (sőt gyakran hiányos) statisztikai adatokból próbáltak általános szabályokat levonni,- nagyon sok tanulmány a naturális mutatók nélkül, kizárólag a pénzben (forintban) kifejezett költségeket és hozamértéket vizsgálta (ezért ezek - az egységárak és költségtényezők változása miatt - átszámításokkal sem használhatók).

E hátrányok miatt az 1.52 és 1.53 pontoknál - szerző ezirányu munkásságán kívül - csak az alábbi tanulmányokat lehetett figyelembe venni:

a) dr. Gergely I: "Az öntözés szerepe a mezőgazdasági termelés fejlesztésében" cimü kandidátusi értekezése (1966). Eszerint:- az öntözésfejlesztés közgazdasági, agronómiái és műszaki vonatkozásait egymással összefüggően, komplex módon kell vizsgálni,*- 197 -