Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

1. Az öntözés tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái - 1.4 Az öntözés eddigi és várható fejlődése

hektár föld öntözését biztosíthatják, vagyis a Turáni-alföld területének csak 5%-át.

Ezek azonban nem leküzdhetetlen nehézségek. A Szovjetunióban már dolgoznak a folyók folyási iránya megváltoztatásának tervein. Különösen az észak-európai folyók (Pecsora, Vicsegda, Északi Dvina, Mezeny és Onyega) vízhozam egy részének átirányítását tervezik a Volgába és a Dnyeperbe, valamint az észak-szibériai folyók (Ob, Irtis) vizének átirányítását a közép-ázsiai és kazahsztáni folyókba. Már a következő 15 évben megvalósítják évenként mintegy 40 km^ viz átirányítását a Pecsoráből és a Vicsegdából a Kámán keresztül a Volgába. Előirányozták a Fekete-tenger sekély vizű partmenti részén földgát építését, a Duna torkolatától Pere- kopig. Ez lehetőséget ad a Duna, a Dnyeper, a Dnyeszter és a Dél-Bug vizének átirányítására egy mesterséges víztárolóba, amelyből hatalmas szivattyúk segítségével öntözni lehet a partvidéket. Ha átvágják a perekopi földnyelvet, és a Keresi tengerszorost gáttal elrekesztik, az Azovi-tengert átalakíthatják édesvizü tóvá, amelyből majd el lehet látni vízzel a Kaspi-tenger melléki alföldön a félsivatagos "fekete földet".

Olasz és német szakértők már 20 évvel ezelőtt tervet dolgoztak ki Afrika természeti átalakítására. Ennek lényege a következő: a Kongó-fo- lyón, a Stanley Hill völgy szűkület én él gátat épiteni, melynek révén víztároló keletkezik, a "Kongó-tenger", 800 000 km^ területtel. A viz ebből a tárolóból a Kongó mellékfolyóján, az Ubangi folyón át ellentétes irányban folyik, feltölti a Csád-tó medencéjét és utat tör magának tovább északra, a Szahara-sivatagon keresztül. Az ennek nyomán keletkező uj folyó, a "második Nílus", lehetővé teszi kb.60 milliárd hektár föld öntözését. Feltételezések szerint e terv megvalósítása nemcsak Afrika jelentős részének éghajlatát befolyásolná kedvezően, hanem egy sor európai országét - Spanyolországét, Görögországét, Franciaországét és Olaszországét is.

Néhány sivatag öntözése az óceánok vizével is lehetséges. Thomson, Nobel-díjas angol tudós véleménye szerint az óceánok vizét már jelenleg is gazdaságosan fel lehetne használni sivatagok öntözésére.

Az öntözéses földművelés kiterjedtebb alkalmazása - a folyók (és még inkább a tengerek) vizének felhasználásával - növeli a szárazföldek felszínéről elpárolgó nedvesség mennyiségét, ezáltal több lesz a szárazföldre hulló csapadék, ami bizonyos mértékig megoldja az éghajlat megváltoztatásának feladatát. Ezáltal nagyobb mértékű lesz a vizforrások tervszerű felhasználása a földművelésben.

Egyes talajtani szakemberek véleménye szerint a Földön 6, 5-10, 5 milliárd hektár területen lehet földművelést folytatni. John Bernal angol tudós adatai szerint már most 2,7 milliárd hektár területen lehetne földművelést folytatni, vagyis kétszer annyin, mint amekkorát jelenleg megművelnek. A mezőgazdaság technikai és agrotechnikai módszereinek fejlesztésére fordított megfelelő beruházásokkal pedig 2, 8 milliárd hektár újabb földterületet lehetne művelésre alkalmassá tenni. Végül a földművelés uj módszereinek alkalmazása - a távolabbi jövőben - további 3,8 mil- 193 -