Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

1. Az öntözés tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái - 1.3 Öntözőtelepek és hordozható öntözőberendezések

berendezésnél a kötési mód nem megfelelő (24x24 m-es) ezért ennél a típusnál is a téglalap-kötésre kellene áttérni.

A korszerű, felületi, földcsatornás öntözőtelepek ma már anyagkárok nélkül, korszerű földmunkagépekkel (szkréperekkel, dózerekkel, gréde- rekkel) épülnek. A további fejlesztési célkitűzések: automatikus vizszint- tartás és vízadagolás az öntözőtelepek folyamatos Üzemű csatornáiban, valamint az öntözőtelepek szivattyúállásainak automatizálása.

A korszerű, felületi, héjcsatornás öntözőtelepek Magyarországon még nem kerültek alkalmazásra. A héjcsatornák közül - konkrét igény hiánya miatt - még csak egyetlen típus gyártása indul meg (a 400 1/sec vizszállitő- képességü), ez sem felületi öntözőtelepen, hanem csupán tápcsatornákban (a balatonaligai esőztető rendszerben és a tiszalöki öntözőrendszerben). Elegendő igény hiánya miatt a tömlők gyártása sem indult még el hazánkban, bár a gyártás előfeltételei megvannak. .

A korszerű, felületi, nyomócsöves öntözőtelepek létesítésére sem került még sor hazánkban, mivel e módszer előnyeit még nem ismerik eléggé. Egyelőre csak a nagynyomású (10 att.) azbesztcementcsövek állnak e célra rendelkezésre, de - nagyobb igény esetén - olcsóbb, közepes nyomású csövek gyártásának nem lehet akadálya.

Egyszerű, felületi öntözőtelepek építését a nagyobb méretű csator- nanyitő-ekékkel (szovjet KD-1000, és KD-1200, továbbá a Középdunavölgyi VÍZIG típusával) lehet elvégezni. Helyenként gréderek alkalmazására is sor kerülhet.

Altalaj-öntözőtelepek újszerű kialakítására a VITUKI-ban évek óta folynak kísérletek - elsősorban porózus betoncsövek alkalmazásával.

A drénezéseknél újabban a müanyagcsövek és tömlők is kezdenek elterjedni, ezek az alajtalajöntözés terén is uj utakat nyithatnak.

1.316. Öntözőtelepek korszerűsítése

A korszerűsítés problémának megismeréséhez történelmi visszapillantás szükséges:- 1937 előtt hazánkban javarészt kisebb legelőket és zöldségkertészeteket öntöztek malomcsatomákből, patakokból, egyéb folyóvizekből és kutakból (az öntözött terület nem érte el a 10 000 ha-t).- Az öntözés nagyobbarányu elterjedését az 1937. évi XX. (öntözési) törvény, valamint a rizstermelési kampány indította meg - elsősorban a Körösök völgyében és a tiszafüredi öntözőrendszerben. Ez a korszak 1948-ig (a rizstelepek államosításáig) tartott. Főképpen a gyors haszonra való törekvés jellemezte, ezért ebben az időszakban sok provizórikus megoldás keletkezett.- Az 1948-1955 közötti időszakban az öntözőtelepek - a megfelelő földműn- 170 -