Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

1. Az öntözés tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái - 1.3 Öntözőtelepek és hordozható öntözőberendezések

- a levezetésre kerülő vizek befogadóját,- az összes műtárgyakat,- az összes meglevő és tervezett utat, és az erdősávokat,- az északi irányt.

Az egységes jelölés érdekében a részletes helyszinrajz készítésénél az MSZ-15 355/61 számú szabvány tervezetben előírtakat be kell tartani,

A felületi öntözőtelepek tervezéséhez a 10 cm-kénti rétegvonalakat, az esőz- tető öntözőtelepek tervezéséhez az 50 cm-kénti rétegvonalakat kell a hely- szinrajznak ábrázolnia. Ezért a felmérést- felületi öntözőtelep létesítése esetén 25 m-es oldalhosszúságú négyzethá- lőzattal végzett szintezéssel kell elvégezni,- esőztető öntözőtelep létesítésénél viszont a tahimetrálással való mérés

is kielégítő a rétegvonalas helyszinrajz készítéséhez, ezt azonban később - a tervezési munka során - a beépítendő csővezetékhálőzat nyomvonalán végigvezetett hossz-szintezéssel kell kiegészíteni,

1.314.2. A félstabil esőztető berendezések gerincvezetékes típusainál a főnyomőcsővezeték rendszerint az öntözendő terület közepén halad végig. Az esőztetéshez szükséges öntözővizet többnyire a hordozható berendezések szivattyús gépcsoportjai nyomják a csővezetékbe. A szivattyús gépcsoportok igy nem egymástól függetlenül, hanem a gerincvezeték középpontjában vagy elején kialakításra kerülő közös szivattyúálláson egybekapcsolva dolgoznak nem egyszer elektromos meghajtással. A fésűs típusnál az öntözőtelep középvonalán helyezik el rendszerint a fővezetéket és erre merőlegesen fél km-ként a mellékvezetékeket. A körvezetékes típusnál

az öntözőtelep szélén halad a körvezeték, melybe az ugyancsak fél km-ként elhelyezett mellékvezetékek mindkét oldalon becsatlakoznak. A nyomócső- hálózat egyes szakaszainak vizszállitőképességét az agronómiái tervben kell meghatározni, a hidraulikai és statikai méretezés az 1.214.1. pontban ismertetett módszerek szerint történik.

1.314.3. A hordozható esőztetőberendezéseket általában nem célszerű túlzott mértékben helyhez kötni, mivel ezzel éppen e típus legfőbb előnye veszne el; a mozgékonyság. Ezért a vízjogi engedélyt is a berendezés által egy idényben rendszeresen öntözhető terület többszörösére célszerű kiadni, a vizkivételi helyet pedig nem pontszerűen lerögzíteni, hanem vízfolyás-, vagy csatornaszakaszra. A hordozható esőztetőberendezések üzemeltetésének típus-vázlatait a 31, 32 és 33. ábrák tartalmazzák. A fővezetékállás üzemidejét (t, óra) és az egy berendezéssel megöntözhető területet (T, m^) a következő képletek alapján lehet kiszámítani:

A . F ... ^ _ f . U . Q . .

t = —pr— illetve T = ------t------ , ahol

Q A- 163 -