Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

1. Az öntözés tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái - 1.3 Öntözőtelepek és hordozható öntözőberendezések

12. táblázat

Vonalas öntözőelemek méretei

Sor

Öntözőelem

Öntözőelem

Öntözőelemek hossza (fm) ha a fenékesés

megnevezése

főbb méretei

O

o

2

%o

5%o

1.

Öntözőbarázda

vizmélység=10-15 cm víztükör

szélessége=20 cm

60- 70

80-100

100- 120

2.

Öntözőárok

vizmélység=20cm

víztükör

szélessége=40 cm

80-100

120-140

160- 200

3.

Kisszelvényü időszakos csatorna

vizmélység=40-50 cm víztükör

szélesség=l 10-130 cm

130-150

500-600

800-1000

4.

Nagyszelvényü

időszakos

csatorna

vizmélység= 80 cm víztükör

szélesség=180 cm

300-400

600-800

1000-1200

1.312. Az öntözővíz beszerzése

Az öntözőtelepek részére az öntözővizet felszíni vizekből (folyóvizekből, tavakból, víztározókból, öntöző- és belvízi főcsatornából) vagy felszínalatti vizekből szerezhetjük be.

Felszíni vizekből az öntözővíz beszerzése hasonlóképpen történik, mint az öntözőrendszerek esetében (lásd: az 1.111. pontot). A felszínalatti vizeket az öntözőtelepeknél csaknem kizárólag a "csőkutas" módon hasznosítják. Ennek az a lényege, hogy a - rendszerint 50 m-nél nem mélyebb - fúrt vagy vert csőkutak vizét esőztetőberendezés utján juttatják el növényekhez. Erre a célra rendszerint hordozható esőztetőberendezéseket alkalmaznak. Kivételesei félstabil (sőt sűrűn beépített, földalatti nyomócső- hálózatú) berendezés is alkalmazható. A hazai tájegységek felszínalatti vízkincsének, az öntözést szolgáló kutak létesítésével, a kutak tervezési kezdéseivel részletesen a Balogh B. és tsai.: Öntözés kutakból (Mezőgazdasági Kiadó 1964.) cimü könyv foglalkozik.

Az újabb kuttechnológiai kutatások eredményeit Laczkő A. -Major P.: "A mezőgazdasági csőkutak kialakítására vonatkozó helyszíni vizsgálatok és kísérletek" cimü tanulmány tartalmazza (VITUKI: Időszerű Öntözési Kutatások. 1963 évi 2.2. téma). Ebben leírják, hogy a finomabb szemcsés- 155 -