Budavári Kurt - Szászhelyi Pál: Vízhasznosítások (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
1. Az öntözés tervezési, építési, üzemeltetési és fenntartási munkái - 1.1 Vízhasznosítási főművek
tatás módszerének összhangban kell lenni a helyi vizhasználatok jellegével, ezért a vizszolgáltatás rendjét az általános rendeleteken túl, nagymértékben jellemzik a helyi körülményekből fakadó elvi megfontolások és gyakorlati előirások. Ha a fogyasztói igények mind a vízhozam, mind pedig a viz kiszolgáltatásának idejét tekintve tervszerüek, akkor a vizszolgáltatás rendje is hosszabb-rövidebb időre előre meghatározható. Ellenkező esetben azonban a zavartalan szolgáltatás csak tulméretezettséggel és a vízkészlet indokolatlan pazarlásával valősitható meg. A vízkészlet és a műszaki kapacitás kihasználása idején már ez a pazarlás egyáltalán nem engedhető meg, ‘hanem szükségszerűvé válik a tervszerűség bevezetése. Ennek biztosítása érdekében pedig elsősorban a felhasználókat kell rászorítani a vizigénylés és el- vételezés tervszerüsitésére. Teljes tervszerűség esetén a termelő a vizszolgáltatási szerződés előkészítése során átadja az öntözési idényre vonatkozó és a későbbiek során pontosan betartható, időben és mennyiségben meghatározott vízkivételenként! vízigényét a szolgáltatónak, vagyis a tervkészítés idejében három-négy, sőt esetleg öt hónapra előre pontosan tudja mikor, mit fog öntözni. Ez azt jelenti, hogy a vizfelhasználási terv összeállítása során sok olyan tényező (pl. agronómiái és meteorológiai viszonyok, szakmunkáslétszám, üzemszervezés állapota, szaktudás stb.) ismeretére van szükség, amelyet a mai gyakorlat, hónapokra előre, megbízhatóan megadni még nem tud, ezért a fenti eljárás alkalmazása ma még pontatlan. Ezért - felső vezérlés esetén - a járható, másik megoldásként adódik az az elképzelés, hogy a fogyasztók üzemszervezetének tervszerüségi fokától, továbbá a rendszer adottságaitól függően, a fogyasztók néhány meghatározott nappal előbb adják meg esetenkénti vízigényüket. A rendszer szempontjából az előrerendelés idejének megállapításánál figyelembeveendő a vízigények összegyűjtésének, feldolgozásának, esetleges módosításának, valamint a szükséges vízhozamok leérkezésének ideje. Ez az említett módszer az, amely rugalmasan tud alkalmazkodni a termelő és a szolgáltató érdekeihez, valamint az időjárási viszonyokhoz és igy a legjobban tudja elősegíteni a gazdaságos vizszolgáltatás megvalósulását. A tiszalöki öntözőrendszerben a korábbi években ennek, az eseten- ' kénti előrerendelésnek az ideje három nap volt. Ez azt jelentette, hogy a fogyasztók a vizszolgáltatás kezdete előtt három nappal adták le a vízigényüket. A szabad vízkészlet rohamos csökkenése, a víztakarékosság fokozása miatt, továbbá a termelői öntözések tervszerűbbé tétele érdekében, vizsgálatok és az üzemi tapasztalatok alapján 1964. évben már a vizszolgáltatás rendje 5 napos előrerendelési időt irt elő azzal, hogy egy-egy bejelentés maximálisan 5 napi felhasználásra terjed ki. Ezzel az utóbbi megkötéssel lehet biztosítani, hogy egy fogyasztó hosszabb időre, feleslegesen nem köthet le vizet. A termelő tehát az esetenkénti vízigényét a ren - delkezésre bocsátott vizigénylő jegyen - pontosan kitöltve - 5 nappal az ön- 111
