Budavári Kurt - Dávid László - Deseő Dénes: Az öntözőművek korszerű üzeme (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1968)
II. Dávid László: Öntözőfürtök vízszolgáltató műveinek üzemeltetése - 5. A vízkormányzás részletkérdései
száraz az idő, kellene öntözni, mégsem teszik, mivel a munkaerőt az aratás leköti)- szubjektív okok (Pl.: most ne öntözzünk, mert beborult stb.)- vízminőség (pl. halastavak esetén)- telepen belüli vízveszteségek nagysága. A szolgáltatót elsősorban a termelői vízkivételen kiszolgáltatandó vízhozam, azaz a termelői vízkivétel adott időpontra vonatkozó vízigénye érdekli, hiszen ennek a kormányzására kell felkészülnie. A felsorolásból azonban ki- tünik, hogy ennek meghatározása korántsem egyszerű dolog. A szolgáltató ugyan rendszerint nem találja közvetlenül szemben magát a befolyásoló tényezőkkel, hiszen a termelői vízkivétel igényét készen kapja, de e szám mögött végsősoron ott húzódnak a befolyásoló tényezők hatásai. Végeredményben tehát egy öntözőfürt vízszolgáltató müveire ható terheléseket, a vízigényeket ezek a tényezők szabják meg. A felsorolásból ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy e tényezők számtalan kombinációs, variációs lehetőségének megfelelően a termelői vízkivétel viz- szolgáltatási időszakon belüli vízigénye is széles határok között változhat. A változás határértékei a 0 és egy maximális érték, amelyek között az igények eloszlása a legváltozatosabb lehet. Az eddigi vizsgálatok általában csak e határértékek, illetőleg, mivel az alsó határ egyértelműen adott, csak a maximális érték (csúcsidei norma), illetve a tenyészidei összes vizmennyiségigény meghatározására irányultak. Az elosztásra vonatkozó vizsgálatok azonban még igen hiányosak. Az emlitett befolyásoló tényezők hatása sem egyforma. Vannak erős hatást gyakorlók, mások pedig esetleg el is hanyagolhatók. Még inkább érződik ez, ha több termelői vízkivétel igényeit együttesen vizsgáljuk az idő függvényében. Ekkor már az igények átfedik egymást, a csúcsok nem esnek teljesen egy időbe, a vízigények kiegyenlítettebbé válnak. Szemléletesen látszik ez a 26. ábrán. A termelői vízkivétel vízigénye még Qmax és 0 között változik, mig a fürtvizkivételé és egy Q érték között (nyári hónapokban). Itt már a AQ/Qmax viszonyszám kisebb. A vízszállítás irányával szembehaladva, ez a AQ/Q érték egyre csökken és tart egy minimális érékhez. Tehát a maga- sabb renáü vizkormányzó helyeket terhelő vízigények kiegyenlítettebbek, A szolgáltatót a magasabb rendű vizkormányzó helyeket terhelő vízigények változása és eloszlása érdekli. Az üzemeltetés gazdaságosságának fokozása ér— dekében úgy a korszerű üzemeltetésnél, mint a vízszolgáltató müvek tervezésénél a szállítandó vízhozamok, azaz a vízigények időbeli eloszlását mindig figyelembe kell venni. Erre nagyon alkalmas a vizigény tartőssági görbe. A 27. ábrán megszerkesztettük a Kiskörei vízlépcső öntözőrendszereiben, várható tenyészidei öntözővizigény dekádonkénti megoszlásának adataiból a viz- igénytartóssági görbét. Az adatokat a hivatkozott számú ! 14! VIZITERV tanulmány közölte. Az eloszlást a csúcsigény százalékában adták meg. Az adatok 238 000 ha területű öntözés (esőztető 75%, felületi 25%; kultúrák: szántóföldi
