Budavári Kurt - Dávid László - Deseő Dénes: Az öntözőművek korszerű üzeme (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1968)

II. Dávid László: Öntözőfürtök vízszolgáltató műveinek üzemeltetése - 4. A vízszolgáltató művek üzemszervezése

kor a legtermészetesebb dolog, hogy a hasznosító kézhezveszi a használati utasítást, amely alapján a tervezett módon, a tervező elgondolásai szerint, a rendeltetésének megfelelően - tudja a müvet kezelni. A karmesternek pedig partitúrára van szüksége ahhoz, hogy a zeneszerző elképzelései szerint szólaltassa meg a zenekarral a müvet. Éppen igy a vizszolgáltató müvek üzemeltetéséhez, a fürtvezetőnek használati utasításra van szüksége ahhoz, hogy megfelelő módon tudja működtetni a kisebb-nagyobb létesítmények (csatornák, vízkivételek, szabályozó berendezések, tározók stb.) és a nagyszámú személyzet bonyolult kapcsolatából álló szervezetét. Nem vitás, partitúra nélkül is el lehet elsőre vezényleni egy zenemüvet, de ekkor a gyakorlás során nagyon sokszor hamis hangok fognak felcsendülni és még igy is kérdés, hogy a végén a zenekar ugyanolyan módon fogja-e eljátsz ani a darabot, ahogy azt a zeneszerző elképzelte. Minden hasonlat - úgy ez is - sántít, de egy biztos, hogy a karmester, ill. a zenészek melléfogásai esetén csak a kisebb vagy nagyobb létszámú hallgatóság méltatlankodik.

A vizszolgáltató müvek üzemeltetésénél azonban a "melléfogások" - tudva, vagy tudatlanul - a népgazdaság súlyos forintjaiba kerülnek.

Az üzemeltetési terv tehát a vizszolgáltató müvek optimális hasznosításának megvalósításához szükséges.

Az öntözőfürtök vizszolgáltató müveinek és öntözőtelepeinek tervdokumentációja a korábbi évek és a jelenlegi gyakorlat szerint, egy-két kivételtől eltekintve, lényegében a kivitelezési munkákra vonatkozik és csak másodlagos kérdésként tér ki az üzemeltetés megvalósítására. Ennek eredményeként a tervezés során kevésbé veszik figyelembe az üzemi problémákat (a vízszállítás vezérlése a vizszintartás rendszere, bögézés, vizmérés, hírközlés, szolgálati épületek stb.), amelyek pedig döntően befolyásolhatják a müvek kialakítását. Általában hiányzik a tervekből a használati utasítás. Ez pedig meglehetősen nehezíti, sőt egyes esetekben kérdésessé is teszi a müvek gazdaságos kihasználását. A szolgáltató ugyanis az üzemvitel szempontjából jől-rosszul megépített rendszerre utólag kénytelen kialakítani az üzemrendet, amelyet természetesen már döntően befolyásol és megalkuvásokra kényszerit a meglevő létesítmény. Ez tapasztalható a tiszalöki, szarváskákai, tiszafüredi és még sok egyéb öntözőrendszer esetén. Az igy - sok esetben kényszermegoldásként - kialakult üzemi előírások az évek hosszú során keresztül jelentősen növelik az üzemköltségeket, amelyet az üzemi követelmények idejekorán történő figyelem- bevételével, esetleg kis beruházási többlettel, ugyan, de el lehetett volna kerülni.

A tervkészítés célja végeredményben kettős. Egyrészt az, hogy az üzemeltető rendelkezésére álljon a rendszer leggazdaságosabb működtetését lehetővé tevő használati utasítás, másrészt hogy a tervező, átgondolva és érvényre juttatva az üzemeltetés különféle igényeit, a műszaki tervek minőségi színvonalát emelje. ! 12!, ! 13 í.

Az elmondottakból kitűnik, hogy az üzemeltetési terv szükségessége vitathatatlan. A továbbiakban a terv készítésének, alkalmazásának kérdéseit és a tartalmát tárgyaljuk.- 74 -