Budavári Kurt - Dávid László - Deseő Dénes: Az öntözőművek korszerű üzeme (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1968)

I. Budavári Kurt: Főművek üzemeltetése - 2. A korszerű üzemeltetés szempontjainak figyelembevétele a tervezés során

2. A korszert! üzemeltetés szempontjainak figyelembevétele a tervezés során

Az öntözőcsatomák méretezésénél mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy azok mely területeket, ezeken pedig milyen növénykultúrákat lássanak el öntözővízzel. Ezekre a kérdésekre az un. általános agrár hasznosítási tervnek kell választ adnia. Természetesen az agrárhasznositási tervnek a reális műszaki lehetőségeket is figyelembe kell vennie és a szükséges öntözővíz - mennyiségeket is tartalmaznia kell.

Az agrárhasznositási terv alapján először a főcsatornák nyomvonalát kell meghatározni. Ennél arra kell törekedni, hogy ezek lehetőleg minél rövi- debbek legyenek, ugyanis a hosszabb csatorna nemcsak több földmunkát jelent hét, hanem vizszinesést is, ami a kialakítási költségeket (szivattyús fővizki- vétel esetén az üzemeltetési költségeket is) rendszerint megnöveli. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a nyomvonal tervezésénél a meglevő főbb tereptárgyakat (müutakat, vasutakat, elektromos távvezetékeket, településeket stb.) sem. Arra is ügyelni kell, hogy a már kialakított mezőgazdasági nagyüzemi táblákat is csak egészen kivételesen szabad átszelni, lehetőleg a táblahatárokon kell a csatorna nyomvonalát vezetni. Igen fontos szempont az is, hogy a lehető legkevesebb földmunkával lehessen az öntözőcsatornát majd megépíteni, ezért kerülni kell a nagyobb terepmélyedéseket és kiemelkedéseket.

A méretezésnél tartsuk szem előtt, hogy lehetőleg minél alacsonyabb töltéseket tervezzünk, mert a terepszint feletti magas vizszint csökkenti az üzembiztonságot és növeli mind a beruházási, mind a fenntartási költségeket. A töltésépítés - a réteges terítés, tömörítés, rézsűrendezés és füvesítés következtében - sokkal költségesebb, mint a bevágási földmunka, emiatt a költségminimumot rendszerint nem a "kiegyenlített" földmunka adja. Ezért arra törekedjünk, hogy a töltésbe beépítendő földmennyiség kevesebb legyen, mint a bevágások földmunkája.

Az öntözőcsatornák tervezésének megkezdése (hossz-szelvényének kialakítása) előtt el kell dönteni, hogy az egyes csatornákon milyen üzemrendet célszerűbb kialakítani: alsó-, felső-, vagy vegyes vezérlést, (lásd az 1. ábrát), ezeknek megfelelően pedig azt, hogy hol alkalmazzunk felső vizszint-, alsó vizszint-, vagy kettős vizszint szabályozást. (Mindhárom lehet kézi, illetve gépi kezelésű és automatikus; ezeket és az ezekkel rendszerint kombináltan alkalmazott palástos vizadagolőkat az 1-10 ábrák mutatják be.)

Az alsó, illetve felső vezérléssel kapcsolatban Szigyártó Zoltán "Az alulról és felülről vezérelt öntözővizelosztő rendszerek és alkalmazási körük" cimü tanulmányában nagyon helyesen az alábbiakat állapította meg:

a) Az öntözőrendszerek vizelosztő rendszere és azok üzeme évtizedekig az akkori műszaki színvonalat fogja tükrözni, amikor e müveket megtervezték. A népgazdaság elsőrendű érdeke tehát az, hogy a műszaki színvonal a lehető legmagasabb legyen.- 6 -