Budavári Kurt - Dávid László - Deseő Dénes: Az öntözőművek korszerű üzeme (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1968)
II. Dávid László: Öntözőfürtök vízszolgáltató műveinek üzemeltetése - 1. Az öntözőfürtről és üzemeltetéséről általában
Dávid László U. ÖNTÖZŐFÜRTÖK VÍZSZOLGÁLTATÓ MÜVEINEK ÜZEMELTETÉSE Az öntözőmüvek üzeme kapcsán a jegyzet második részében a nyiltcsator- nás és felszinalatti nyomóvezetékes öntözőfürtök vizszolgáltatő müveinek üzemeltetésével foglalkozunk. A felmerülő kérdések áttekintésével célunk kettős, egyrészt a műszaki irányitók segitése az üzemeltetés gazdaságosságának fokozásában és ehhez kapcsolódóan egyik alapvető feladatunk megvalósitá- sában, az üzemeltetés műszaki és üzemszervezési színvonalának emelésében, másrészt a tervezők tájékoztatása azokról az üzemi igényekről, amelyeket a tervezésnél már feltétlenül figyelembe kell venni, ha jól működő, a célnak mindenben megfelelő öntözőfürtöket kivánunk létesiteni. 1. Az öntözőfürtről és üzemeltetéséről általában A tárgyalás során öntözőfürt alatt olyan domborzati és hidrológiai viszonyok által meghatározott alacsonyabb rendű mezőgazdasági vizgazdálkodási egységet értünk, amely vizzel ellátott területek (öntözőtelepek és halastavak), valamint egyéni és közös érdekeltségű vizszállitó és elvezető berendezések okszerűen egymáshoz kapcsolt láncolatából áll és vizzel az öntözőrendszer főcsatornájára települt egy vagy több fürtvizkivétel segitségével látható el (18. ábra). A meghatározásból három lényeges megállapitás tűnik ki: a) Az öntözőfürt mezőgazdasági vizgazdálkodási egység, tehát vízellátást és elvezetést egyaránt biztosit. b) Az öntözőfürt, mivel főcsatornára települ, minden esetben csak a magasabb rendű mezőgazdasági vizgazdálkodási egység, az öntözőrendszer része - ként létezhet. Ebből következik, hogy öntözőfürt önállóan nem működhet. Kisebb öntözőrendszer (helytelen szóhasználattal önálló öntözőfürt) azonban nem szükséges, hogy fürtökre tagozódjék. Az öntözőfürttel szemben az öntözőrendszer mindig természetes vízkészletet hordozó hidrogeológiai képződményre (természetes, felduzzasztott vízfolyásra, tározóra, tóra, talajvízre stb. -re) települ. Ilyen értelmezésben beszélhetünk pl. a Tiszalöki, a Tiszabecs-Milo- tai, a Balatonaligai öntözőrendszerekről és a Nagyhegyesi, a Kalocsai öntözőfürtökről.- 55 -
