Budavári Kurt - Dávid László - Deseő Dénes: Az öntözőművek korszerű üzeme (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1968)

I. Budavári Kurt: Főművek üzemeltetése - 7. Öntözővízhozamok és vízszintek szabályozása a főcsatornákban (vízkormányzás)

zsilip alvizszintjét állandósítja és igy a vizadagolő berendezés jő működésének alapfeltételét biztosítja). A főcsatorna vizszinének szabályozása tehát a korszerű, jóhatásu üzemeltetés alapvető követelménye. A vizszintek szabályozását is elsősorban zsilipekkel lehet elvégezni, a tökéletes végrehajtáshoz azonban túlfolyók, vészkiömlők ("oldal"-bukók, a csatorna végén létesített "vég"-bukók) is szükségesek.

A zsilipek kézi kezelésüek és automatikus üzemüek lehetnek, blind a kézi vezérlést, mind az automatikus vezérlést közvetlen és közvetett vizszint- tartással lehet elvégezni. Erről Szigyártó Z.: "Az alulról és felülről vezérelt öntözővizelosztő rendszerek és alkalmazási körük" cimü tanulmányában (Vízügyi Közlemények 1966. évi 1. füzet) az alábbiakat állapítja meg:

A közvetlen vizszinttartásról beszélünk akkor, ha a zsilip alviz-, illetve felvizszintjének tartása érdekében közvetlenül magát a zsilipet szabályozzák úgy, hogy az átbocsátott vízhozamok és a rendszer üzemállapotának megfelelő felszingörbe az alvizi, illetve felvizi oldalon mindig a megadott magasságból induljon ki.

A közvetlen vizszinttartásnál tehát a zsilipkezelő közvetlenül észleli a zsilipállitás eredményeként létrejött vizszintváltozást, mely a zsilipmozgatás befejezése után azonnal jelentkezik, s fokozatosan áll be az uj üzemállapotnak megfelelő magasságra. így az esetleges túlzott mértékű nyitás, vagy zárás káros következménye megelőzhető, s a szükséges ellenkező értelmű zsilipállitás idejében elvégezhető.

Előnye ennek a rendszernek az is, hogy a zsilip megfelelő szabályozásához tökéletesen elegendő a zsilippel közvetlenül érintkező viz szintjének ismerete s igy a zsilipállitás automatizálását egyszerű mechanikus szerkezetekkel meg lehet oldani.

A közvetett vizszinttartás abban különbözik a közvetlen vizszinttartástől, hogy az adott zsilip alvizszintjének tartása érdekében nem ugyanazt a zsilipet mozgatják, hanem közvetve, az ez alatti, illetve a zsilip felvizszintjének tartása érdekében az e feletti zsilip szabályozásával érik el a megkívánt vizszint tartását.

E módosítás következtében azonban a közvetett vizszinttartás már távolról sem olyan előnyös, mint a közvetlen vizszinttartásra való berendezkedés. A szomszédos - alsó, illetve felső - szabályozó zsiliptől elindított pozitív, vagy negativ lökéshullám (árhullám) ugyanis a bögében, a szabályozást megelőzően kialakult hidraulikai állapotnak megfelelően, más és más sebes - séggel jut el a böge másik végébe ahhoz a zsiliphez, melynek al-, illetve fel- vizszintjét szabályozni kell. A zsilipállitás hatása tehát csak bizonyos, s emellett még változó hosszúságú idő elteltével állapítható meg. Ez maga után vonja azt, hogy az esetleg túlzott mértékű nyitás, vagy zárás nem helyesbíthető elég hamar. A terhelésváltozások sokkal nagyobbak lesznek, mint a közvetlen vizszinttartásnál, s a beszabályozás sokkal hosszabb ideig tart.

Hátránya ennek a megoldásnak az is, hogy a zsilip beszabályozásához a szomszédos, általában több kilométer távolságban levő zsilip al-, vagy felvizszintjének ismerete szükséges. Ezért a rendszer üzemének irányítása csak olyan, külön távközlési rendszer bevezetésével oldható meg, melynek se- 37 -