Budavári Kurt - Dávid László - Deseő Dénes: Az öntözőművek korszerű üzeme (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1968)

III. Deseő Dénes: Öntözőtelepek és hordozható öntözőberendezések üzemeltetése - 3. Nyíltcsatornás felületi öntözőtelepek üzemelése

kiszámítani. A számítás elvégezhetősége érdekében az alvizi és felvizmércék "0" pontjainak különbségét szintezéssel meg kell állapítani az üzemelés megkezdése előtt.

A szivattyúálláson egy, vagy több gépcsoport vonul fel. Egy gépcsoport esetén a változó mezőgazdasági igények kielégítésére csak a napi üzemóra változtatása marad. Ez a szabályozási mód sok esetben sajnos nem lesz kielégítő. Ha több gépcsoport vonult fel, akkor a változó mezőgazdasági igény kielégítése az üzemelő gépek számának változtatásával jól követhető. Ez kedvezőbb megoldás.

Ha az emelőmagasságot rendszeresen jegyeztük, a napi üzemórák száma naplózott, a szivattyú jelleggörbéje és a napló adatok alapján a szolgáltatott vízmennyiség számítható.

Biztosabb és pontosabb értékeket nyerhetünk, ha a nyomóoldali nyomásváltozások alakulásából következtetünk a sebességre. A szelvényben szűkületet létrehozva a kontinuitás elve alapján az energia érték állandóságát az átlagos és szükületi szelvényére felírhatjuk.

A h és h2 geodéziai magasságokat azonosnak véve és az egyenletet rendezve kapjuk, hogy

2 2 2 2 V2"V1 A V2'V1 Pl -P2= vagy Ap = —----I

nnen a v meghatározható. Szűkületként alkalmazható torlasztőtárcsa, Venturi szűkület, szonda, felületi mérőfej, amelyek összekapcsolhatók akár U-csöves diff. manométerrel, vagy iróberendezéssel is ellátott regisztrálóval (pl. MOM higanyuszős vizhozamirő).

Az U-csöves diff. manométeres mérést igen sok helyen sikeresen alkalmazza a Kőrösvidéki Vízügyi Igazgatóság, mig a MOM higanyuszós műszereket a Középtiszavidéki Vízügyi. Igazgatóság vezette be.

A szolnokiak a mérésre berendezkedés során úgy találták, hogy a szokásos 300-600-as nyomócsöveknél, ha az több mint 20 m-es egyenes szakasszal rendelkezik, nem kell szükitést betenni. A 20 m-es csőszakasz vesztesége maga is mérhető érték és igy a mérés gyakorlatilag veszteség nélkül (külön veszteség nélkül) végezhető. Valóban az 500 mm-es vascsőnél az F = 0, 196 m , amiben 500 1/s vízhozam 2, 55 m/s sebességgel mozog. 20 m-es csőszakaszon

A 0,4 m nyomómagasság diff. manométerrel jól érzékelhető. Ha a vízhozam 100 1/s-ra esik, a nyomőmagasság 0, 0153 m, vagyis 1, 53 cm-re esik. Gyakorlatilag a 2-3 mm fölötti értékek már olvashatók, igy a 60-80 lit/s-től az 500 lit/sec-ig terjedő vizhozamtartomány ezzel a móddal követhető.

Hazai gyakorlatunkban kipróbálás alatt áll a Barátfalvi-Dóra féle villa- 143 -