Budavári Kurt - Dávid László - Deseő Dénes: Az öntözőművek korszerű üzeme (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1968)
III. Deseő Dénes: Öntözőtelepek és hordozható öntözőberendezések üzemeltetése - 3. Nyíltcsatornás felületi öntözőtelepek üzemelése
szerű több nyomó magasságnál az értékét meghatározni és felrajzolni = f (h) görbét. Ezek után 10-20 cm-es nyomőmagasság (h) lépcsőkre elkészíthető a viz- hozamgörbe sereg, amely akár a vizkormányzás megoldásához, akár a vizmeny- nyiség kiszámításához kielégítő pontosságú. A csöves (csőáteresszel együtt kiképzett) és zárótáblával felszerelt zsilip vizhozammérésre kevésbé alkalmas, bár gyakorlatilag el szoktuk fogadni. Alapelv az, hogy csak a telt szelvénnyel üzemelő, viszonylag hosszú cső alkalmas a vízhozam meghatározására. Hozzá tehetjük, hogy az összefüggés a Q = f (h) függvényként egyértelműen akkor határozható meg, ha a "h" nyomó- magasságot csak az "1" hosszúságú és "d" átmérő nyitott cső teljes szelvénye alakítja ki. Ha a cső előtt zsilip van, a helyzet módosul. Jóval egyszerűbb a helyzet a palástos vizadagoló alkalmazása esetén. A palástos vizadagoló olyan négyszög szelvényű táblás zsilip, melynél adott h és h2 nyomómagasság határok között a Q = Constans. Ha a vizszinthatárok betartása sikerült, elég a zsilip nyitás és zárás időpontját, vagyis az üzemelés időtartamát naplózni, a vízhozam egyértelműen számítható. Ezért ahol a tápcsatorna vizszintingadozása megengedi, célszerű gravitációs vizkivételi lehetőség esetén vízkivételként palástos vizadagolót alkalmazni. Mind a vizkormányzás, mind az elszámolás szempontjából döntő, hogy a "h" nyomómagasságot milyen pontossággal határozzuk meg. A h négyzetgyökével arányosan változik a vízhozam. Ebből a szempontból döntő a műtárgy kezelésének gyakorisága és a vizállásleolvasás gyakorisága. Régen is köztudott volt, hogy állandó kezelőszemélyzet beállításával szinte centiméter pontosan lehet nyomómagasságot tartani. Minél kevesebbszer kezeli a személyzet a műtárgyat, annál hosszabbak az előirt nyomómagasságot előállító idők. Minél kevesebb vízállást jegyzünk fel naponta, annál kevésbé jellemző a feljegyzett adat az aznap valóban előállott vízállásokra. Különösen világossá vált ez a tény a rajzoló vízmércék bevezetése után, amikor a rajzoló vízmérce állandó adatsorát össze lehetett hasonlítani a napi 2-4 leolvasási értékkel. Ez természetes. A csatornán árhullámok (töltő- és űritőhullámok) sorozata vonul le, amely igyekszik megközelíteni az előírásos szinteket, szállítva az előírásos Q - t. Gyakorlatilag azonban az előirásost a legritkább esetben szállítja. Felülről vezérelt rendszerekben rendesen többet ad, kezdetleges, kézi vezérlésű alulról vezéreltnél esetleg kevesebbet is. Döntően fontos, hogy legalább a kulcs-vizkivételi helyeken a nyomőma- gasságokat lehetőleg rajzoló vízmércével rögzítsük. A korszerű gravitációs vizkivételi mü zárható és biztosítani kell, hogy a kezelő mindenkor egyértelműen meghatározhassa, hogy a mozgató berendezés pillanatnyi állásához milyen nyitás nagyság érték tartozik. Minden gravitációs vízkivétel üzemét úgy kell zsilipkezelési naplóban naplózni, hogy bármely állapot utólag rekonstruálható legyen. A szivattyús vizkivételi mü részei a szivóakna (szívó tér), szívócső, a szivattyúállás, a szivattyús gépcsoport, a nyomóvezeték, és az öntözőcsatorna csatlakozó szakasza, esetleg nyomóakna, vagy csillapító medence. Arra kell- 141 -
